A Húsvét-sziget Polinéziában található sziget, Chile tartománya 1888 óta. Nevét onnan kapta, hogy egy holland tengerész, név szerint: Jakob Roggeveen 1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel.
A bennszülöttek nyelvén Rapa Nui-nak, azaz „Nagy Evezőnek” hívják, valamit elterjedt a költői Te Pito o Te Henua, azaz „A világ köldöke” jelölés is. A Húsvét-sziget a moai-nak nevezett kőszobrok révén híres. A sziget nagy része a Rapa Nui Nemzeti Park területéhez tartozik, s mint ilyen, a világörökség része.
A „Madáremberek szigetén” fészkelő a vándormadarak (nevezetesen a füstös csér) első tojásait megszerezni hatalmas dicsőséget jelentett. A monda szerint az az ifjú, aki elsőként tért vissza a tojással, az megkülönböztetett tiszteletnek örvendhetett egy évig, ő lett a Tangota Manu, „a Madárember”, az a törzsfő pedig, akinek a törzsébe tartozott, vallási vezető lett arra az évre.
A helyiek főleg a turizmus adta lehetőségek kihasználásával keresik a kenyerüket. A Húsvét-sziget híres kőszobrai rengeteg turistát vonzanak ide. A helyi fizetőeszköz a chilei peso, de váltanak eurót és dollárt is.
A külvilággal az egyetlen kapcsolatot a Mataveri nemzetközi repülőtér jelenti.
A Húsvét-sziget Polinéziában található sziget, Chile tartománya 1888 óta. Nevét onnan kapta, hogy egy holland tengerész, név szerint: Jakob Roggeveen 1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel.
