A gízai Nagy Piramis, más néven Keopsz-piramis titkait 4500 éve kutatják kincsvadászok és régészek, de vannak olyan rejtett járatok az ősi egyiptomi építményben, amelyek máig őrzik titkaikat.

A Leeds egyetem régészei most egy speciálisan kialakított robottal próbálják felderíteni, mi lehet azokban az aknákban, ahová több ezer éve nem tekintett be senki. A piramis mélyén két kisebb szoba található, ezeket a király fülkéjének, illetve a királynő fülkéjének nevezték el a régészek.

A király fülkéjéből két szűk járat indul ki, amelyek a piramis felszínéig vezetnek, ezeket már több száz éve felfedezték, és a kutatók szerint azért építették őket, hogy a fáraó lelke szabadon kijuthasson a szabad ég alá. 1872-ben a királynő kamrájában is felfedeztek két rejtett, kifelé vezető szűk aknát, de ezek nem érik el a piramis felszínét. Senki nem tudja, hová vezetnek, és mi volt a funkciójuk.

1992-ben az egyik járatba egy kamerát juttattak be régészek, ami hatvan méter hosszan felderítette az aknát, majd egy mészkőből faragott ajtóba ütközött, amit rézből készült reteszek zártak le. 2002-ben, egy újabb expedíciónak sikerült átjuttatni ezen az ajtón a kamerájukat, de alig húsz centivel mögötte egy újabb, erősebb ajtót találtak, amit nem tudtak távolról sem kinyitni, sem átfúrni. A királynő fülkéjéből kivezető másik járatot is hasonló ajtó zár le 60 méter után.

A brit régészek öt évig dolgoztak egy olyan roboton, ami reményeik szerint képes lesz átfúrni a mészkövet, és felderíteni, hová vezet a két titkos járat, és mit őriztek az ajtók. A robotot Djedinek nevezték el, Khufu fáraó varázslója után, aki a piramist tervezte.