A Fellegvár a visegrádi várrendszer (vízivár, alsóvár, felsővár) legismertebb tagja, mivel a Várhegy tetején álló építmény minden irányból messziről látszik, s a visegrádi kirándulások, túrák leggyakoribb célja.

A szabálytalan alakú várat az autóparkoló mögötti, ötszög alakú külső keleti kaputoronynál érjük el, majd a a külső várudvarra, (panoráma!), az alsó várudvarra és az erős déli kaputornyon át a belső várudvarra juthatunk el. A belső vár alsó udvarában valaha a várőrség lakott. Itt van a kőkávás kút is, amely a védők szerencséjére igen bővizű volt.

A háromszögletű felső udvarban a legfontosabb épületek helyezkedtek el: a Ny-i oldalon egy gótikus palota (szép faragású ajtó- és ablakkeretei láthatóak), az É-i oldalon a Mátyás által emelt, jórészt elpusztult lovagterem és a legjobban megmaradt északi palota, a K-i oldalon a keleti palota, a királynék kincseskamrája és a kápolna. Az É-i és K-i oldal találkozásánál állt az öregtorony (ma csak falcsonkja van meg), ahol a királyi ékszereket és a Szent Koronát őrizték.

1440-ben itt valóságos krimi zajlott le, amikor a később tragikus sorsra jutott V. László számára anyja ellopatta a koronát, melyet később Sopron városával együtt elzálogosította nagybátyjánál, lll. Frigyes német császárnál. Mátyás királynak csak 1463-ban sikerült azt visszaszereznie óriási áron, 80 ezer aranyért. Ezután 1529-ig ismét itt őrizték a koronát; ekkor Szulejmán szultán elfoglalta a várat, a koronát pedig elküldte Budára, az általa elismert Szapolyai János királynak.

Visegrádot közúton nemcsak a 11-es főúton, hanem a Pilisen keresztül, Pilisszentlászló irányából, gyönyörű erdeinket átszelő, kacskaringós úton is megközelíthetjük. Ha Budapest felől érkezünk a városba, akkor Szentgyörgypuszta városrésze után, a Városkapu szép íve alatt jutunk el a MAHART kikötőhöz, ahová menetrendszerűen érkeznek a sétahajók.