Az Ománi Szultánság elbűvölő és lebilincselő vidék, ahol Marco Polo tevegelt, a bibliai Job végső nyugalomra lelt és ahol Szinbád, az utazó vitorlát bontott.
Látványos táj, ahol megtalálhatók a csipkézett hegycsúcsok, káprázatos vízesések, lélegzetelállító homokdűnék, idilli oázisok és a végtelenbe nyúló homokos tengerpart.
Talán ezek a természeti csodák különböztetik meg Ománt a többi Közel-keleti országtól.
A terület bővelkedik a földtani csodákban is: a Jebel hegység északi részének sziklatömbjei, délen a Dhofar tengertől távolabb eső, hullámzó legelők, a Rub al Khali homokos tengerpartja, Umm as-Samin határtalan szikes földteknője és Jiddat al Harasis porlepte tájai és sziklaképződményei. Az ország éghajlata tájegységről tájegységre változó. A tengerparti vidékeken nyáron meleg és nedves a levegő.
Az ország belseje forró és száraz, néhány magasabban fekvő hely kivételével, ahol egész évben mérsékelt a hőmérséklet. Délen viszont kellemesebb az éghajlat, főleg a nyári időszakban. Aki teheti ilyenkor délre megy, hogy a Dhofar monszuntól buja és hűs vidéken találjon enyhet a perzselő ománi nyárban.
Az Ománi Szultánság elbűvölő és lebilincselő vidék, ahol Marco Polo tevegelt, a bibliai Job végső nyugalomra lelt és ahol Szinbád, az utazó vitorlát bontott.
