Nem csak a száguldó autók vagy repülőgépek jelentenek veszélyt az utazókra, már ötszáz évvel ezelőtt is ugyanolyan veszélyes volt útra kelni, mint manapság. Brit kutatók a Sussex grófságban 1485 és 1688 között bekövetkezett baleseti halálozásokat vizsgálták.
A vezető halálok a vízbefúlás volt (38%), ezt követte a valamely tárgytól elszenvedett ütés (25%), majd a lóról vagy kocsiról való leesés (14%). További esések tették ki a balesetek 9%-át, a puskagolyó vagy nyílvessző általi halál az összes eset 6%-a volt, és 1% volt az égési sérült. Az áldozatok közül hatan voltak részegek a baleset bekövetkeztekor.
További elemzések arra is fényt derítettek, hogy az összes baleset 30%-a szárazföldön esett meg. A lóháton vagy kocsin való utazás csak alig valamivel volt veszélyesebb, mint a gyalogosan megtett út, a gyalogosok általában hidakról vagy kompokról estek le, esetleg árokba zuhantak. Három embert a vágtázó ló ütött el.
Világszerte nagy aggodalomra okot adó közegészségügyi tényező a baleseti halálozás. Szakemberek szerint az esetek száma a szegényebb országok fejlődésével a közeljövőben várhatóan nőni fog.
– Az utazás régen is veszélyes volt, és ma is az – írják a szerzők. – Úgy tűnik, ezen az alapvető tényen a közlekedési eszközök fejlődése semmit sem változtat.
Nem csak a száguldó autók vagy repülőgépek jelentenek veszélyt az utazókra, már ötszáz évvel ezelőtt is ugyanolyan veszélyes volt útra kelni, mint manapság. Brit kutatók a Sussex grófságban 1485 és 1688 között bekövetkezett baleseti halálozásokat vizsgálták.
