Bern mintegy Svájc közepén fekszik az Aare folyó partján.
Az óváros a folyó egyik hurokszerű kanyarulatában fekszik, innen terjed ki a város minden égtáj felé néhol egészen 12 kilométer távolságban is. Északról a Breitenrain, Wankdorf és Lorraine negyedek szegélyezik a központot, keleten a Schosshalde és délen Kirchenfeld. Ezeket a negyedeket hidak kötik össze a városközponttal. A hidak nevei a következők: Lorrainebrücke, Kornhausbrücke, Nydeggbrücke, Kirchenfeldbrücke, Monbijoubrücke. Nyugatról Bümpliz és Bethlehem negyedek veszik körül a centrumot.
|
A városközpont az UNESCO világörökség része. Az óváros széles utcáin 16. századi motívumokkal díszített kutak találhatók. A csillagászati órával is felszerelt óratorony (svájci németben Zytglogge-Turm), amely 1191 és 1256 között a nyugati városkapu volt, szintén mesterműnek számít. Nevezetes továbbá a 15–16. századi gótikus Münster-székesegyház, valamint a 15. századi Városháza. Világszerte egyedülálló a 16. századi eredetű, a belváros szélén, a Nydegg híd hídfőjénél álló medveverem (Bärengraben), ahol élő barna medvéket tartanak. A barna medve a városnak és a kantonnak egyaránt címerállata. Híres az óvárossal szemben, a medveverem közelében elterülő Rózsakert (Rosengarten), amelyet 1913-ban alakítottak ki egy korábbi temető helyén. A Rózsakertből szabad kilátás nyílik a teljes berni óvárosra. A szövetségi parlament (Bundeshaus) a 19–20. század fordulóján épült, látogatható.
Van egy sor másik torony is, mint például a Käfigturm és a Holländerturm. A Käfigturm 1256 és 1344 között töltötte be a nyugati városkapu szerepét, a Holländerturm pedig 1256-tól a harmadik védőgyűrű részét képezte. A városkép része még a Regierungsgebäude, az Erlacherhof, a Béatrice-von-Wattenwyl-Haus, a Rathaus (városháza) és a Bundeshaus (parlament) is.
 |