A budapesti Dunapart épületein jól megfigyelhetők a magyar főváros történelmének különböző időszakai. Ez egyike a világ kiemelkedően szép látképeinek.

A Világörökség részét képezi a budai oldalon a Műszaki Egyetem néhány épülete és a Lánchíd által közrefogott terület, a Gellért fürdő, a gellérthegyi Szabadság szobor és a Citadella, valamint a budai Vár épületei és a Dunapart a Margit hídig. A pesti oldalon védettséget élvez a Parlament, a Lánchíd pesti oldalán található Roosevelt tér a Magyar Tudományos Akadémia és a Gresham palota épületével, valamint a Dunapart egészen a Petőfi hídig.

Buda település egyidős a Honfoglalással (896), de csak a XIII. században indult fejlődésnek, amikor IV. Béla király -védekezésül a tatárok támadása ellen -várat épített a dombra. 1347-ben költözött az udvar Budára, s ekkor kezdődött meg a vár palotává bővítése a korabeli gótikus stílusban. Mátyás király uralkodása idején fényes, reneszánsz, királyi lakhellyé vált. A csaknem másfél évszázadig tartó török uralom alól 1686-ban szabadult föl a város. A három hónapig tartó ostrom jelentős károkat okozott a várban és a városban egyaránt.

A középkori romok felhasználásával már a barokk jegyében indult meg az újjáépítés. Buda, Óbuda és Pest egyesítésével 1873-ban jött létre Budapest, melyhez méltó, új, reprezentatív királyi palota épült fel. A II. világháború alatt aztán az épület és a Várnegyed súlyos károkat szenvedett. A romok eltakarításával megindult a még ma is tartó régészeti feltárás, a középkori maradványok helyreállítása is.

Szemben, a pesti oldalon áll a világ egyik legszebb Parlamentje. 268 méteres hosszúságával, 96 méter magas kupolájával, az előtte hullámzó Dunával impozáns látványt nyújt. Csoportosan látogatható, s nemcsak a gyönyörű belső terek, a csillogó arany díszítések, a kor neves művészei által készített freskók és szobrok, a díszes lépcsőházak miatt érdemes felkeresni. Itt látható az első magyar király, Szent István 1000 éves koronája is.

A Dunán elsőként megépült kőhíd a Lánchíd, amely a XIX. században Adam Clark angol mérnök tervei alapján készült.

2002-ben a Világörökségi Listára került a már meglévő helyszín kibővítéseként az Andrássy út és történelmi környezete,a millenniumi földalatti és a Hősök tere Budapest létrejöttével óriási fejl ődés indult meg a városban. Ez egybeesett a magyar Honfoglalás 1000 éves évfordulójára való készülődéssel. Ekkor épült egységes építészeti koncepció alapján az Andrássy út. A mai Belváros felőli szakaszát 3-4 emeletes, eklektikus, neoreneszánsz bérházak szegélyezik. Középső szakasza szélesebb; a három részre osztott úttestet kettős fasorok között húzódó sétány választja el egymástól. A két szélső sávot eredetileg fakockákkal burkolták, itt lovagolhatott az úri közönség. A harmadik szakaszon előkertes bérházak, illetve parkokban épített nagyobb villák sorakoznak. Az épületek közül kiemelkedik az Operaház és a Balettintézet, a régi Zeneakadémia és a Kodály körönd sgrafittos sarokházai.

A Hősök tere félköríves kolonnádjának szobrai a magyar történelem kiemelkedő uralkodóit és vezetőit örökítik meg. A tér két oldalán, egymással szemben áll a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok. A sugárút alatt húzódik a kontinens első földalatti vasútja.

Ajánlott kirándulások:

Elsőként a Dunakanyart ajánljuk. Történelmi- és kulturális műemlékekben, értékes múzeumokban gazdag kisvárosok, festői tájak, túrázásra hívogató hegyek - Budapesttől északra a Duna mindkét oldala rengeteg látnivalót kínál.

Gödöllő barokk királyi kastélya Erzsébet királyné, Sissi kedvenc tartózkodási helye volt.

A Savoyai-kastély mellett Ráckeve legjelentősebb műemléke a gótikus stílusú, bizánci ikonográfia szerint kifestett templom, mely Magyarország egyetlen középkori szerb temploma.

A nyári melegben érkező látogató felfrissülhet Velencei-tónál. Az M7-es autópályán alig félóra alatt elérhető.

A cikkhez további képek is tartoznak! Klikk ide <<<