Ha felkerekedünk a pusztába, teljesülhet az a titkos vágyunk, hogy a nyüzsgő nagyvárosból egy nyugodt, természeti értékekben (növény és állatvilágban), néphagyományokban, gasztronómiábn gazdag tájra jussunk. Minden ember megérdemelne évente néhány napnyi, élettel és élménnyel teli pillanatsort, de egy nap is elegendő ahhoz, hogy belepillantsunk a puszta utánozhatatlan zamatába. A lehetőséggel elsősorban a magyaroknál tehetősebb nyugati szomszédaink élnek.

A település határában rendkívüli természeti értéket képviselő ősborókás mellett mocsarak, lápok, láprétek, nedves kaszálók, szikes tavak, szikes puszták, homoki erdők, homokpuszták váltakoznak.

A homokbuckákon kialakult borókás-nyáras erdők számos ritka növény- és állatfajnak adnak élőhelyet. A Kiskunsági Nemzeti Park bugaci területének bejárata a Karikás csárdánál található, itt vásárolhat a látogató belépőt és információs kiadványokat.

A bejárat közelében a régmúltban használatos, nádból és fából készült pásztorépítmények hű másait láthatjuk. A pusztára gyalogosan, vagy lovas kocsin lehet bejutni.
A puszta - mint sajátos szépségeket kínáló táj - pásztorhagyományaival, különleges lovas programjaival, a szinte határtalan lovaglási lehetőségeivel az apró, hófehér falú tanyák között, magával ragadja az idelátogatót.

A homokpuszta és a kijelölt túraútvonalak szabadon, az ősborókás csak szakvezetővel látogatható. Gépkocsival a puszta területére behajtani tilos, parkolás a főbejárat mellett. Kisvasúttal a Móricgáti tanyák állomásról is megközelíthető.

Bugacpusztától 3 km-re található Bugac település, ahol kedves és segítőkész helybéli emberekkel találkozhatunk, illetve huzamosabb ott tartózkodás esetén szállást kereshetünk.

Bugacpuszta nagy idegenforgalmi vonzerővel rendelkezik, már a századfordulón megkezdődött ennek a különleges tájnak a felfedezése. A múlt században a kecskeméti polgármester kezdeményezésére több neves író, költő, festőművész kereste fel Bugacpusztát. 1895-ben látogatott el a híres természettudós és országgyűlési képviselő, Hermann Ottó, aki nagy szakértelemmel tanulmányozta a puszta néprajzi értékeit, a nomád pásztorélet titokzatos világát. 1896-ban az ő kezdeményezésére az Ezredévi Kiállításon is bemutatásra került a bugaci pásztorélet. Ezután vált ismertté Bugacpuszta. Ezen természeti és néprajzi értékek megóvása érdekében alakult meg 1975-ben a Kiskunsági Nemzeti Park. A természet védelme olyan kuriózumokat örökített át a mútból, mint az Ősborókás, a sík területek vadvirágokkal díszített legelői, a régi pásztoréletet idéző építmények és a szabadon legelésző őshonos állatok. Ezekkel az értékekkel ismerkedhetnek meg a helyszínen szervezett programok során.