A Feröer-szigetek hivatalosan Dániához tartozik, viszont széleskörű autonómiával rendelkezik, a dán parlamentben két képviselő is helyet kapott.

A szigeteken nincsenek erdők, fák csak a településeken nőnek. Az aljnövényzet tundra jellegű, mohák, gombák, zuzmók, fűfélék alkotják. Védettebb völgyekben változatos virágos növények, köztük apró orchideák is élnek. Feröer kulturális központja Tórshavn, a főváros. Ezen belül is fontos megemlíteni az Észak Házát, az ország legfontosabb rendezvényközpontját.

A feröeri lánctánc és a hozzá tartozó régi balladák egész Európában egyedülálló értéket képviselnek: egyetlen más nép sem tudott középkori szokásokat ennyire élő formában megőrizni. A lánctánc napjainkban is a mindennapi élet szerves része.

A klasszikus zenét egy szimfonikus zenekar és egy ismert kórus mellett Feröer zeneszerzői alakítják, akik gyakran merítenek ihletet a balladakincsből. Nyaranta népszerű könnyűzenei fesztiválokat tartanak, a legjelentősebb a G! Festival. A feröeri zenei élet számos fiatal tehetséggel büszkélkedhet.

A feröeri képzőművészet csak a 20. század elején alakult ki, a nemzeti öntudatra ébredés éveiben. A legjelentősebb feröeri festő és „a feröeri festészet atyja” Sámal Mikines (1906-1979). Fontos megemlíteni az önercképeiről ismert Ruth Smitht és Ingálvur av Reynit, akinek műveit a koppenhágai Statens Museum for Kunst is kiállítja.

A feröeri művészet legátfogóbb gyűjteményének a Listasavn Føroya (Feröeri Művészeti Múzeum) ad otthont.

A nemzeti sport pedig az evezés, hagyományos feröeri csónakkal, az országos bajnokokat pedig a nemzeti ünnepen rendezett regatta, ahol országos bajnokokat is hirdetnek.