Gelénes az észak-magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Beregi-Tiszaháton fekszik, az ukrán határtól nem messze. Gelénes nevét az oklevelek 1301-ben említették először Gelienus néven.

A helynév személynévből a latin Kilianusból származik. Földtöltéssel megerősített vára is volt. A XIV. században jelentékeny hely, Szatmár és Ugocsa megyék itt tartották közgyűléseiket. Ez idő tájt birtokosai részben a Barabási család, részben a velük rokon Gelényesiek voltak. A Daróczy család 1307-ben az akkor már pusztának mondott birtokot a Várdaiaknak zálogosította el.

A vele rokonságban levő Guthiak a zálogbirtokosokkal másfél évszázadon át perben álltak részben Gelényes, részben Zsid birtokáért; ez utóbbit a perből kitetszőleg csak a Mic-patak választotta el az előbbitől. 1474-ben Mátyás parancsára a várat – amelynek akkor Apor László volt az ura - a megye lerontotta.

Azonban, úgy látszik ismét felépült, mert 1524-ben Perényi János szerezte meg; 1567 tavaszán, Schwendi Lázár erdélyi hadjáratát megbosszulandó, a tatárok a faluval együtt elpusztították. A Várdaiak által bírt részeket, miután a család fiúágon kihalt, leányági öröklés címén 1611-ben Melith Péter kapta meg; 1658-ban Barkóczy Lászlónak egy udvarháza állott benne.

A XVIII. században a Bárczay, a Péchy és a Jósa család szerzett benne részeket. A jobbágyfelszabadítás táján 492 lakosa volt. 1870-ben 111 házban 685 lakos élt, határterülete 2067 kat. hold volt; 1900-ban lakosainak száma 766, a házaké 115. Jelenleg, 2010-ben 584 fő lakik.

Gelénes építészeti és kulturális emlékei

A reformáció hatására a falu egész lakossága már a XVI. század elején református vallású lett. Az első templomunk a XIV. században épült, gótikus stílusban. Ezt felújították 1745-ben, majd 1770 körül egy fatornyot építettek mellé. Később nem újították fel, hanem 1910-ben felépítették a ma is álló templomot, melynek idén ünnepeljük a 100 éves évfordulóját. Az I. és II. világháború áldozatainak emlékére emlékművet állított a község. A faluban megtalálhatók a régi népi építészet egyes darabjai, melyek közül a Rákóczi utca 21. szám alatt található lakó-és gazdasági épületegyüttest műemlékként tartják nyilván.

Természeti értékei

Természeti értékei: A község határában találjuk a Bockereki-erdő legnagyobb részét, a dámszarvasok, fekete gólyák, vadmacskák tanyáját. Nem messze terül el a Kisasszony erdő, ez az erdő rejti, védi a híres Nyíres-tó és a Bábtava tőzegmohalápokat. A község közigazgatási területén található a védett Zsid-tó is.

Gelénes és Vámosatya határában helyezkedik el a Gémes Tanösvény. A tanösvény nevét a gelénesi legelőn található gémeskútról kapta. A tanösvény hossza 9 km, mely legelők és erdők között kanyarogva útba ejti a Büdy-vár romjait is.

A település külterülete kb. 2.000 hektáron terül el, melynek egy része a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet részeként természetvédelmi oldalon áll.