Genf a második legnagyobb lélekszámú város Svájcban (Zürich után). Genf kanton fővárosa.
Az ókorban egy kelta törzs, az allobroxok megerősített határvárosa volt Genava néven. Julius Caesar is járt erre a gall háború során. A népvándorlás során a burgundiak fővárosa lett 443-ban. A frank birodalomhoz csatolták 534-ben. A középkorban (kb. 400-tól) a genfi püspökök uralták. A polgárság elégedetlensége hozzájárult a reformáció térhódításához. Kálvin János 1536-ban jött először a városba, ekkor kiáltották ki a város függetlenségét.
Kálvinnak időlegesen távoznia kellett, ám visszatérése után Genf a kálvinizmus központja lett. A várost egy ideig a "protestáns Róma"-ként emlegették. Kálvin 1559-ben alapította meg akadémiáját. A jakobinus diktatúra Genfre is átterjedt, amely 1798-tól 1814-ig Franciaországhoz tartozott. A bécsi kongresszus idején csatlakozott a Svájci Államszövetséghez.
Az első világháború után Svájc semlegessége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy itt működött a Népszövetség (az ENSZ elődje) 1920 és 1939 között. A második világháború befejezése óta számos ENSZ szervezet és nem kormányközi nemzetközi szervezet székhelye.
Látnivalók
- Genfi-tó
- Jet d'Eau, 140 méter magasra felszökő szökőkút a tavon
- A Reformátorok fala (Kálvin és három társa szoborcsoportja, mellette – többek között – Bocskai István szobra.
- Erzsébet császárné és királyné szobra és emléktáblája az ellene elkövetett merénylet színhelyén.
- Bartók Béla szobra – a városban lakó magyarok kezdeményezésére állították
- Botanikus kert (Jardin botanique).
Genf a második legnagyobb lélekszámú város Svájcban (Zürich után). Genf kanton fővárosa.
