Lombardia területének nagyságát tekintve a 4. helyet foglalja el Itália régió között, Szicília, Piemont, Szardínia után. Morfológiailag meglehetősen egyszerű a táj.

Területének több, mint 40%-a hegyvidék. Északi része az alpesi zónához tartozik (Alpi Lepontine e Retiche). Legmagasabb pontja a Bernina masszívuma (4 049 m), de több impozáns hegycsúcs magasodik 3 000 m fölé, köztük a Disgrazia (3 678 m) Svájc határán, az Adamello (3 554 m) és az Ortles-Cevedale (3 899 m) Trentino–Alto Adige határán.

Az Alpok déli irányban az Előalpok központi zónájában folytatódik, míg még délebbre a dombok veszik át helyét, mint a Brianza, a Varesotto stb. A déli területek fennmaradó része síkság (több mint 47%-a Lombardiának) és a Pó-síkságának (Pianura Padana) központi részét képezi. Az Oltrepò Pavese nevű területen már az Emiliai-Appenninek húzódnak, a hegység legmagasabb pontja a régióban a Lesima hegye (1 724 m).

Alpok

A lombardiai Alpokat völgyek rendszere tagolja, Valtellina völgyétől kezdődően (mely a leghosszabb és legfontosabb az olasz Alpok rendszerében) egészen Valcamonica völgyéig. A völgyeket majdnem mindenütt a Pó folyó bal oldali mellékfolyói törik át. A legfontosabb nemzetközi átkelőhely a Spluga-hágó (passo dello Spluga) 2 118 m magasságban Svájc határán. Az ország területén belül érdemes megemlíteni a Stelvio (2 759 m) és a Tonale (1 883 m) völgyeit, melyek elválasztják Lombardia földjét Trentino–Alto Adigétől. E területek mindig igen fontosak voltak a régió gazdasági illetve közlekedési értelemben

Előalpok

A lombardiai Előalpok (Prealpi) megszakítás nélkül tartanak a Lago Maggiore–tól a Garda-tóig (lago di Garda). Csúcsai alacsonyabbak, mint az Alpoké,általában több a növényzet de nem hiányoznak a mészkő masszívumok sem, mint a Grigne (2 410 m), a Resegone (1 875 m) és legkeletebbre a Pizzo della Presolana (2 521 m). Az Előalpok déli irányban a Pó-síkság felé egyre alacsonyabbá válik.