 Szentpétervárral összehasonlítva Moszkva építészetileg tervszerűtlennek és rögtönzöttnek tűnik. Pétervár nagystílű, Moszkva óriási. Moszkvában minden nagyobb, mint másutt: a házak, a székesegyházak, az utcák. Kereken tizenkét és fél millió ember él Moszkvában és közvetlen vonzáskörzetében. Tipikus moszkvai azonban nem létezik - a város légkörét száznál több európai és ázsiai nemzetiség jelenléte határozza meg. Különösen jóleső az a roppant segítőkészség és meleg vendégszeretet, amelyet nem csak a régi Arbat bazártömkelegében vagy az új Arbat modern üzleti negyedében tapasztal a látogató.
|
A régi Arbat egykor a művészet és az irodalom központja volt, ma színes, mozgalmas bolhapiac. Akárcsak London és Párizs, Moszkva is robbanásszerűen növekedett az elmúlt kétszáz évben. A történelmi fejlődést körútgyűrűk jelzik. A legkülső voltaképpen a Moszkvát körülvevő autópálya, mely lakótelepeken és új ipari létesítményeken halad át. A körvasút sínei úgyszólván a 18. századi vámhatáron futnak. A következő, Moszkva nagykörútja, a Szadovaja, a hajdani erődítmények vonalán létesült, és a belső gyűrű, azaz körút a négyszögletű Kitaj-gorodot, az óvárost öleli körül, középpontjában a háromszögletű Kremllel. Egyszerű földsáncokkal és árkokkal már 1156-ban megerősítették a Moszkva folyó és a Nyeglinnaja patak közötti magas földnyelvet, és kis favárat építettek rá, a mai Kreml ősét.
Nagyutazas.hu |
