Piliscsév Budapesttől 30 km, Esztergomtól 18 km távolságra található. Autóval a 10-es számú főútról közelíthető meg. Budapestről, és Esztergom viszonylatában is van menetrend-szerinti autóbusz-közlekedés.

Vasúton is megközelíthető, a Budapest–Esztergom vasútvonalon Piliscsév megállóhely a falutól 1,8 km távolságra van. Piliscsév a Pilis-hegység által övezett Csévi medencében fekszik, egy elzárt, festői kis völgyben. Zsákfalu, pihenésre, kikapcsolódásra tökéletesen alkalmas. A környező erdők gazdag állatvilágnak adnak otthont.

Az eredeti, természetes növénytakaró számos ritkaság, botanikailag különösen értékes növénye élőhelye. Az erdők nagy része természetvédelmi terület, melyet a Pilisi Parkerdőgazdaság kezel. A hegység tele van barlangokkal.

A falun keresztül halad az országos „kék”, illetve piros jelzésű túraútvonal. A régészek ősember nyomait tárták fel a Csévi barlangban. Kelta- és avar-kori leletekre bukkantak itt, illetve egy római őrtorony nyomait is fellelték a falu határában. Első okleveles említése ’Chw’-ként 1262-ből való. Csév az 1950-es évek végétől lett Piliscsév.

Az Árpád-kori alapítású falu a török megszállás idején teljesen elpusztult. A mai települést a 17. század végétől, a Felvidékről, Nagyszombat környékéről érkezett szlovák telepesek népesítették be. 1698 és 1701 között 26 szlovák család telepedett le a község mai területén. 1732-ben lakóinak száma már 236 fő, római katolikus vallásúak. Plébániáját 1715-ben állították fel, első anyakönyve 1717-ből származik. 1732-ben épült fel népi barokk stílusú temploma. Első iskolája 1836-ban nyílt meg. A XX. század elején 1493 lakos élt, 304 házban.

Az 1930-as évektől új, öt tantermes, hét tanerős, állami iskola működött a községben. Az emberek földműveléssel, erdőirtással, kőbányászattal, mészégetéssel foglalkoztak, majd az iparosítás és a közlekedés fejlődése által nyitott új lehetőségekkel élve, bérmunkából biztosították megélhetésüket.

A mai község lakossága mintegy 2400 fő. Demográfiai tendenciái kedvezőek Gabona- és takarmánynövények, szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztésre megfelelőek a hely adottságai. A község mezőgazdasági termelése nem jelentős, leginkább csak a házikertek művelése jellemző. A kereskedelem és a vendéglátás leginkább csak helyi igényeket elégít ki.

A község lakói ápolják a nemzetiségi hagyományokat. Az óvodában, általános iskolában szlovák nyelvoktatás folyik. 1994-ben Szlovák Önkormányzat alakult, mely felvállalta a nemzetiségi hagyományok ápolásának feladatát is. 2000-ben a község 50 %-a vallotta magát szlováknak. A negyven évvel ezelőtt alakult és szép sikereket elért Szlovák Asszonykórus hagyományos helyi népdalokat dolgoz fel és ad elő. A Szlovák Nyugdíjas Klub és a Szlovák Baráti Kör is hozzájárul a helyi hagyományok életben tartásához. Nemzetiségi hagyományokat felelevenítő rendezvény a minden évben megrendezésre kerülő ’Csévi Napok’ programsorozata.

Jellegzetes/hagyományos csévi ünnepek, amelyekhez még élő népszokás fűződik: ’Moréna’ égetése: hagyományos téltemetés-tavaszvárás; Orbán napi borünnep; Csévi búcsú (Kisboldogasszony napján); Borbála napi asszonyvigasság. Művészeti Iskola keretei között néptáncoktatás folyik, a Művelődési Házban szlovák néptánc-csoport működik.

A község különlegessége a falutól különálló, egy félórás sétával elérhető pince-falu, ahol kitűnő lehetőség nyílik kikapcsolódásra (borkóstolásra) is. A pincefaluban áll és őrzi a vidéket a pincésgazdák védőszentjének, Szent Orbánnak felújított szobra A pincésgazdákból külön civil szervezet szerveződött, a Pincefalu Egyesület. / További civil szervezeteink: a nagy sikereket magáénak tudható Piliscsévi Lövész Sport Egyesület és az igen eredményes tevékenységet végző Piliscsévi Polgárőr Egyesület. Sportegyesületünk baráti kapcsolatokat ápol több szlovákiai település sportegyesületeivel. Sokan motocross pályája miatt ismerik a falu nevét, mely Európa bajnokságnak ad otthont minden évben.

A falu központja a Hősök tere, itt áll Kisboldogasszony tiszteletére szentelt rk. temploma. A templom az elmúlt években teljes külső-belső felújításon esett át, régi pompájukban megcsodálhatók a felújítás során helyreállított falfestmények. A templomkertben szlovák nyelvű sírkövek láthatók, melyeket a Szlovák Önkormányzat a felszámolt temetőből telepíttetett vissza ide, arra a helyre, ami a falu első temetkezési helye lehetett. A templom melletti évszázados hárs alatt áll egy 1776-ban felállított kőkereszt. Figyelemre méltó a korpusza és eredeti latin nyelvű felirata. Restaurálása 1998-ban történt.

A plébánia mellett található az általános iskola nyolcvan éves de korszerűen és jól felszerelt, karbantartott épülete. Utcai homlokzatán egy falfülkében Sződy Demeter Kisboldogasszonyt ábrázoló szobra áll.

A Hősök terén áll az Önkormányzat épülete, rajta Piliscsév márványba faragott címere, illetve vele szemben a Kálmánfi Béla Művelődési Ház és Könyvtár régi, de felújított és rendben tartott, hangulatos épülete, mely sokféle közösségi esemény színhelye. A Művelődési Ház szomszédságában található a Falumúzeum, egy hagyományos szlovák lakóháznak berendezett régi ház, a hajdani falusi életet bemutató kiállítás tekinthető meg benne. Szombat-vasárnap 15-17 óráig látogatható, ill. előzetes bejelentkezés alapján alkalmi látogatásra is van lehetőség.

Aki a falu további nevezetességeire kíváncsi, annak érdemes rövid sétát tenni, és a templom mellett keletre húzódó utcácskán felmenni a Kálvária dombra. Itt áll a falu 1772-ben felszentelt Kálváriája, melyet 2009-ben restauráltatott az Önkormányzat.

A település rendezett, gondozott, virágos, lakói kedvesen, közvetlenül fogadják a faluba látogatókat.