A Costa Concordia luxus óceánjáró hétvégi katasztrófájával kapcsolatban leggyakrabban felmerült kérdés, hogy miként eshetett meg egy ilyen baleset a 21. században, éppen 100 évvel a Titanic elsüllyedése után.

Andrew Linington tengerészeti szakember szerint viszont inkább az a meglepő, hogy eddig nem következett be hasonló szerencsétlenség. Kutatások szerint a tengeri balesetek 60-80 százaléka részben emberi mulasztás miatt következett be.

A Guardian című brit lapnak írt cikkében Linington - aki a tengerészeti szakemberek egyesületének, a Nautilus International-nek egyik vezetője - hangsúlyozta, hogy a biztonsági előírások nem tartottak lépést a luxus óceánjáró-ipar rendkívül gyors fejlődésével.

"Nem kellett volna egy modern Titanic-katasztrófának történnie ahhoz, hogy az utasok és a legénység megkapják a szükséges védelmet" - fogalmazott a szakember a Costa Concordia hétvégi szerencsétlenségére utalva.

Az óceánjárók gyártása és üzemeltetése egy virágzó ágazat, és a kereslet növekedésére adott egyik válasz a hajók méretének megduplázása volt az elmúlt években. Az akár 160 ezer gigatonnás űrtartalmú óriáshajók új generációja egy kisebb város lakosságának megfelelő embertömeget - több mint 6000 utast és 1800 fős személyzetet - képes befogadni. Ez természetesen új biztonsági kihívásokat is jelent - mutatott rá a szakember.

Ahogyan azt a Costa Concordia legalább hét áldozatot követelő balesete is megmutatta, a kihívásoknak nem minden esetben sikerült megfelelni. Linington szerint problémát jelent például, hogy a nagy óceánjárók fedélzetén szolgáló személyzet nemzetiségét tekintve rendkívül vegyes, ráadásul sokan érkeznek fejlődő országokból, egymást is alig értik meg, s így nehezen elvárható, hogy egy stresszhelyzetben betartsák és betartassák a parancsokat. Ezt súlyosbítja, hogy a hajókon rendszerint csak a gépházban illetve a hajóhídon dolgozók kapnak alapos kiképzést, a különböző kiszolgáló egységek alkalmazottai, például a pincérek vagy a szobalányok viszont csak minimális biztonsági felkészítésen esnek át.

Kutatások szerint a tengeri balesetek 60-80 százaléka részben emberi mulasztás miatt következett be. Ez a Costa Concordia esetében sem volt másként, hiszen a luxushajó kapitánya állítólag azért vezette veszélyesen közel a parthoz az óceánjárót, hogy a felszolgálók főnökének kedvében járjon. Egy olasz egyetemi tanár, Gianfranco Pasquino szerint Olaszországban végzetesen gyakori a biztonsági előírások figyelmen kívül hagyása. "Jellemző a biztonsági szabályok megengedő értelmezése. Tudjuk, hogy néhány szabály valószínűleg értelmetlen, néhány betarthatatlan, sok pedig megkerülhető. Ezért sokszor a saját hibás ítéletünkre hagyatkozunk, amikor eldöntjük, mit lehet és mit szabad megtenni" - mondta Pasquino, a Bolognai Egyetem politikatudomány professzora. "Szankciók pedig nincsenek. Nagyon kicsi az esélye, hogy a szabályszegésért megbüntetnek, hacsak olyan súlyos baleset nem történik, mint a mostani (a Costa Concordia) elsüllyedése" - tette hozzá.

Az emberi tényezőkön túl az új generációs óriáshajók kialakítása sem mindig a nagyobb biztonságot szolgálja. A nagy utasszállítókat sokszor alacsony merülésűnek építik, hogy minél közelebb tudjanak menni a parthoz, s így ne kelljen segédhajókat igénybe venni a berakodáskor. A szintek számát viszont az utóbbi években megnövelték, hogy még több hasznot hajtó szabadidős létesítmény férjen el a hajón. Ez, ahogyan az extra úszómedencék is, szintén rontja a monstrumok stabilitását - mutat rá a Linington. Bár a mentőcsónakok számát és méretét növelni kellett a biztonsági előírások értelmében, a szakember szerint megkérdőjelezhető, hogy mennyire megfelelő a mentőcsónakokra építő evakuálási stratégia. "Ez a technológia alig különbözik a Titanic idejében használttól" - érvelt Linington.

MTI