Tenger vagy múzeum? - teszik fel maguknak a kérdést az Olaszországban nyaraló turisták, és felmérések szerint egyre többen választják inkább a kultúrát, mint a napozást.

Tíz turistából négy a kultúráért jön Olaszországba - ismertette a római kulturális tárca legfrissebb adatait a nemzeti kulturális örökség főosztályát vezető Mario Resca. Húsz évvel ezelőtt a napsütés hazájába érkező látogatók alig 14 százaléka választotta úti célként a műemlékekkel és múzeumokkal teli olasz városokat. A többség a tengerparti nyaralás miatt utazott Olaszországba.

Az irányzat annyira megváltozott, hogy Resca szerint előbb-utóbb teljes fordulat következik be: Olaszországba nem a napfényért és a tengerért mennek majd a turisták, hanem elsősorban a kulturális kínálat miatt.

A minisztériumi statisztikák szerint a múzeumokban is érezhető a változás: a válság után, 2010 első öt hónapjában az olasz és külföldi látogatók száma 10 százalékkal emelkedett. Tavaly az olaszországi állami, városi és magánkézben levő, illetve az egyházmegyék által fenntartott múzeumokat összesen 93 millióan keresték fel.

"Ez azonban még kevés" - hangsúlyozta a főosztályvezető, aki a németországi múzeumok 125 milliós látogatottságához képest sokkal többet vár el a szerinte kínálatban gazdagabb olasz múzeumoktól. Elmondta azt is, hogy Olaszországban minden egyes múzeumi látogató a belépőjegyen kívül csupán 3 eurót költ el a létesítmény könyvesboltjában vagy presszójában, esetleg külön múzeumi idegenvezetésre. A német és a brit múzeumok látogatói 18 eurót költenek ugyanezekre a célokra.

A korábban egy amerikai gyorsbüféláncnál menedzserként dolgozó Resca szerint a megoldás a marketing - a múzeum logójával díszített tárgyaktól kezdve a neves szakácsok összeállította múzeumi menüig. "Bővíteni kell a múzeumi könyvkiadás kínálatát is. A nápolyi régészeti múzeumban például a legjobb régészeti kiadványokat kellene árusítani" - magyarázta elképzeléseit.

Olaszország leglátogatottabb szabadtéri múzeuma 2009-ben a római Colosseum, a Forum Romanum és a Palatinus-domb egybefüggő régészeti területe volt 4 millió 655 ezer látogatóval (bruttó 30,4 millió eurós - hozzávetőleg 8,4 milliárd forintnyi - bevétellel). Második a pompeji régészeti ásatás volt valamivel több mint kétmillió turistával (16,3 millió euró), harmadik pedig Firenzében az Uffizi-képtár a Vasariról elnevezett folyosóval együtt (7,5 millió euró).