A falu létrejöttéhez, elnevezéséhez legenda fűződik. Ez arról szól, hogy honfoglaló őseink egy csapata tábor-lakóhelyet keresve a Tisza vonalát követve haladt. Egy a vizektől, vadaktól védett, az ívelt folyókanyartól óvott magaslaton találtak ilyet. Sátort vertek.

Éhük elverésére a közeli álló és folyóvizekből halat fogtak. Az étkezésüket a halszálkák lassították. A szálkás vacsorára utalva a helyet "Szálká"-nak nevezték maguk mögött. Később a folyó közelsége végett a Tisza előtagot kapta.

Tiszaszalka (Zalka) neve 1289-ben tűnik fel először, Zalka néven, a Gutkeled nemzetség egyik ágának osztozásakor, mint vásárolt birtok, melyet Atyai Mátyás és Pál, Balkányi Lőrincz-nek enged át.

1330-ban Balkányi László fiai előbb 62 M-ért elzálogosították Szalkát, majd további 38 M-ért (összesen 100 M-ért) eladták Magyar Pál (dictus) mesternek.

1331. évi újabb adásvételi szerződésben tartozékait is felsorolják, ekkor van említve Mindenszentek tiszteletére szentelt fakápolnája is. 1331-ben Bács (Szabolcs vm) határosának írják.

1299-ben -ben kelt oklevélben Vid (Tiszavid) szomszédosának van írva.

1369-ben Erzsébetnek, Nagy Lajos király anyjának birtoka.

1595-ös feljegyzések már népes református közösségről számolnak be.

1764-től a reformátusok már anyakönyvet is vezetnek.

1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt a falu fiataljai a X. Honvéd zászlóaljba esküdtek fel.

1880-ban a település a Kaszonyi járás székhelye volt.

1925-ben a faluban megalakult a római katolikus egyház, s pár éven belül kápolnájuk is lett.

Az I. és II. világháború a faluban is sok áldozatot követelt. Az elesettek emlékművei a község főterén találhatók a nevük felsorolásával.

Megközelítés:

Tiszaszalka község a Kelet-magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tisza jobb partján található település. Vasúton nem közelíthető meg közvetlenül. A megyeszékhely Nyíregyházáról a 41-es főútvonalon, vagy vasúton Vásárosnaményig, majd ezt követően Tiszaszalka, Tiszavid, Lónya irányába kell továbbhaladni.

A Kraszna folyó hídját követően két ártéri szárazhíd, majd a Tisza folyó és a fölötte átívelő híd után közvetlenül balra lekanyarodva érhető el személygépkocsival, vagy menetrendszerint közlekedő autóbusszal Tiszaszalka. Az útvonal a Tisza árterületén gyakran közvetlenül a több méter magas töltés mellet kanyarog.