A város az Ibériai félsziget földrajzi, hosszan politikai központja. Az őslakos karpetánok és a punok után a rómaiak Toletum néven létesítettek castrumot a jelenlegi Alcázar helyén. Később, a népvándorlás korában a svéveket és a vandálokat legyőző vizigótok (nyugati gótok) urbe regiája lett. A korábban arianus gótok elismerték Róma fennhatóságát, és királyuk védnöksége alatt már i. sz. 400-ban 19 püspök részvételével zsinatot is tartottak itt.

Az arabok 712-ben foglalták el a várost, uralmuk egyik legészakibb pontja Tolaitola. VI. Alfonz 1085. május 25-én foglalta vissza a várost, és azt rövid idő alatt a reconquista fő támaszpontjává fejlesztette.

Toledo lett Kasztília új fővárosa. Toledo visszafoglalása után kultúrális központtá vált. Az arab kultúra is itt eresztette legmélyebbre gyökereit, az általuk meghonosított kézműipar a XVI. században érte el virágzásának csúcspontját. Ez időben Toledo 250 000 lakosából 50 000 ember dolgozott a különböző textilmanufaktúrákban. A textilipar mellett jelentős eredményeket értek el a fegyvergyártás terén is.

A város akkor kezdett veszíteni politikai és gazdasági jelentőségéből, amikor V. Károly utóda, II. Fülöp 1561-ben Madridba tette át székhelyét. Az újkori történelemben a spanyol polgárháború (1936-39) idején kapott Toledo ismét fontos szerepet, s hosszú hónapokon át súlyos harcok színtere volt.

Megközelítés: a 70 000 lakosú Toledót északról, Madrid irányából az N 401-es úton érjük el. Ha vonattal érkezünk Toledóba, az állomásról buszjárattal juthatunk be a főtérre, a Plaza de Zocodoverre (kb. 1,2 km). Az Új Bisagra kapu előtt idegenforgalmi tájékoztató iroda van.

Nagyutazas.hu