A XIX. században kialakított majorság jellegzetes monarchia korabeli, ódon hangulatú épületei közül a legimpozánsabb a vadászkastély, ahol rekonstruálták az eredeti enteriőrt, modernizálták az épületet és felújították a kastélyt övező angol mintájú parkot.
Csonka Tibor, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgatója szerint, az állami kézben lévő gazdaság számára lényeges természetvédelmi és egyben gazdasági cél is, hogy eredményes működése során egyre karakteresebben jelenjen meg az ökoturizmus. A 300 millió forintos költséggel felújított Karapancsa Kastélyban vadász- illetve pihenőhely működik, valamint a térség erdő- és vadgazdálkodásával, mezőgazdaságával, valamint néprajzával kapcsolatos emlékeket bemutató múzeum nyílt.
A terület egykor Frigyes királyi herceg birtokát képezte, annak hatalmas uradalmához tartozott. A terület nagy része mai is erdő, ártéri erdő, tavas, mocsaras, holtágakkal, nádasokkal teletűzdelt birtok, gazdag vadállománnyal.
A török megszállás idején gyakran adott a terület menedéket a bujdosóknak, rejtekhelyet a gerillaháborút folytató végvári vitézeknek. A török uralom alóli felszabadító harcok egyik kiemelkedő alakja, a francia származású Savoyai Jenő herceg 1699-ben hatalmas birtokot kapott a királytól a Duna és a Dráva mentén, Mohácstól délre Bellye székhellyel. Ez a birtok lett később a bellyei uradalom, amit Savoyai Jenő herceg kiépített. Mivel a herceg utód nélkül halt meg, hatalmas birtoka a kincstáré lett. A birtokot Mária Terézia leánya, Mária Krisztina főhercegnő és férje vásárolta meg. Mivel a pár után se maradt örökös, előbb II. Lipót császár és király fiára, Károlyra, majd annak fiára Albrechtre szállt a birtok tulajdonjoga.
Albrecht nevezetes tagja a Habsburg családnak: kitűnő hadvezér, nagy birtokgyarapító és kiváló szervező volt. A bellyei uradalomból mintagazdaságot szervezett, a Duna kanyarulatait átvágta és gőzhajók számára is hajózhatóvá tette. Az áradásoktól megvédett területen magas színvonalú mezőgazdaságot és állattenyésztést létesített, világszínvonalra emelte a vadgazdálkodást. Ehhez először a területen elszaporodott farkasokat kellett kilőni, mert azok minden vadat elpusztítottak. Az ártéri erdők területe kiváló szarvasnevelő helynek bizonyult, ahol kinemesedett és világhírűvé vált a "bellyei szarvas", - hírére a kontinens uralkodói, a kor legnagyobb vadászai gyakran látogatták az uradalom erdeit. A fejedelmi vadászatok Albrecht főherceg 1895-ben bekövetkezett halála után váltak igazán divattá. A birtok ura Frigyes főherceg lett, aki - akárcsak felesége, Izabella főhercegasszony szenvedélyes vadász volt, s azzá nevelték nyolc lányukat és egy fiukat is. Ezért mindennapossá váltak a fejedelmi vadászatok. Tekintélyes névsort lehet összeállítani az itt vadászó uralkodókból és főurakból. Megfordult itt Albert szász király, Rudolf főherceg (trónörökös), Vilmos Nassau hercege, Lipót bajor herceg, I Ferenc József császár és király, II. Vilmos német császár, Ferenc Ferdinánd trónörökös, az angol trónörökös, XIII. Alfonz spanyol király és Széchenyi Zsigmond gróf, a legnagyobb magyar vadász is.
II. Vilmos német császár 1910-ben vadászott utoljára az uradalom területén, melyről film is készült. A császár négy alkalommal vadászott a birtokon, összesen 47 szarvasbikát terített le.
A birtokot 1945 után felosztották, az elhagyott kastélyokat a határőrség vette birtokba, majd átadták az egész területet az állami erdészetnek. A kastélyt ma legnagyobb számban külföldi vadászok látogatják. Az épületben sehol sincs nyoma, de a közeli település, Budzsák idősebb lakói felidézik, hogy Kádár János is többször megfordult a környéken. |
Királyi célpont volt a gemenci vad
