A "minden út Rómába vezet" közmondásos fogalma az olasz főváros középpontjában, a Tevere partján falba ütközik, de ez nem jelent akadályt.

A földkerekség legkisebb, alig fél négyzetkilométernyi területű államát veszi körül, melynek államfője ugyanakkor több, mint 900 millió katolkius, a világ legnagyobb vallási közössége felett uralkodik.

Következésképp a Stato della Cittá del Vaticano, a Vatikánváros állam több, mint egy érdekes maradvány a középkorból.

A hívő zarándokok és a kíváncsi turisták többnyire csak a szentatyát látják a pápában, aki a Szent Péter templomban misézik, fogadótermében vagy palotájának ablakából szól hozzájuk. Pedig a Vatikán felségterületén bizony önálló állam is működik, amelynek egyeduralkodója a pápa és minden szükséges intézmény megvan itt, ami egy igazi államhoz nélkülözhetetlen.

A pápa irányító tevékenységét egy héttagú bíborosi bizottság (mint végrehajtó hatalom), és egy világi személyekből álló tanács (nők is vannak közöttük) segíti. Van itt posta- és távíróhivatal, 17 orvosból álló egészségügyi szolgálat, gyógyszertár, három fokozatú (külön papi és világi) bíróság egy évtizedek óta üresen álló börtöncellával, pénzverde és anyakönyvi hivatal, amely - nyilván, mert nincs elég dolga - egyúttal személyzeti és a munkaügyi feladatokat is ellát.

Aki szeretne bepillantani - ha nem is a Vatikán titkaiba, de a falai mögé, az a Szent Péter tér bal oldalán válthat jegyet a városnéző kisbuszra. A felirat szerint "Csak illendő öltözék-ben" szabad bemenni a Harang-kapun, viszont a svájci kapuőrnök gyalogosan is beengedik a nézelődni vágyókat.

Gyönyörű sétát tehetünk, ha felkapaszkodunk az idősebb rómaiak által Mons Vaticanusnak nevezett dombra, barokk kertekbe, ahol virágágyak, olaj-, fahéj- és eukaliptuszfákkal szegélyezett sétányok, szökőkutak és szobrok között időzhetünk. Csak innen és nem a Szent Péter térről mutatkozik meg teljes szépségében a bazilika kupolája. (A Vatikánváros viszont csak a Szent Péter-templom porticusának tetőteraszáról - belülről érhető el egy felvonóval - látható teljesen.) Így végigsiethetünk a vatikáni múzeumok tucatnyi termén, hogy aztán elidőzzünk például Praxiteles knidosi Aphroditéje, Leonardo da Vinci Szent Jeromosa vagy Tiziano Madonnája előtt. A Sixtusi-kápolnában pedig lélegzetvisszafojtva figyeljük, hogy Michelangelo freskóinak évek óta tartó restaurálásával mennyit haladtak előre.