Kétegyháza 4300 lakossal rendelkezõ nagyközség Gyulától 11 km-re délre. A középkori falut 1412-ben említik elõször. Ez a település a 17. század végén, a török kiûzése idején elpusztult.
A 18. században éledt újjá. 1724-ben Zaránd megyébõl telepítettek román lakosokat, majd az 1800-as évek elején magyarok is érkeztek. A falut rendezték, s ma a betelepített községek sakktáblaszerû utcái, jellemzik. A község legnagyobb magyarországi román nemzetiségû település.
Andrássy -Almásy- kastély
A kastély elsõ földesura Andrássy Zsigmond aradi alispán építette 1742-ben, és a kétegyházi uradalom központjává tette. A család kihalása után 1799-ben Almásy Ignác Temess megyei fõispán alkancellár vásárolta meg a birtokkal együtt. 1858-ban leégett, 1858-1859-ben Ybl Miklós tervei alapján átépítették de hangulatában megmaradt klasszicista épületnek. Néha copf, az Ybl által emelt szárny pedig neoreneszánsz stílus jegyeket is mutat. Ybl az akkor divatba jövõ öntöttvas oszlopokat használta a kastély bõvítésénél, a tornácok kialakításánál. A földszintes kastély a természetvédelem alatt álló park közepén áll. Az U alakú épület középsõ, fõfrontja 105 m hosszú, 23 tengelyes hatásos épület. Zala Györgynek márványból készült angyal szobra a kastély Katolikus Templom kertjében található.
A kastélyhoz tartozik egy L alakú udvari szárny is. Ma szolgálati lakások és vendégszobák vannak benne. A kastély oldala mellé 1749-ben kápolnát építettek, amelyet 1830 táján összekötöttek a kastéllyal.
A park jobb szélén, a cseléd szárnyon túl 150 m hosszú 10 m széles üvegfalú épületet emeltek, amelyben ma a Mezõgazdasági Gépfejlõdéstörténeti Gyûjteményt létesítettek. A 1970-es évektõl gyûjtik az intézmény tanárai, diákjai, nyugdíjasai a mezõgazdasági gépeket. A hatalmas üvegcsarnokban állandó kiállítás látható, amely a gabonatermesztés eszközeinek és gépeinek fejlõdését mutatja be. Az erõgépekbõl, munkagépekbõl, és eszközökbõl álló gyûjteménybe nem egy ritkaságszámba menõ darab található: így az erõgépek között egy 1895-bõl származó lokomobil, az 1913-ban készült Svenson- Avance –traktor s az ugyancsak egyedülálló Stoch motoros eke. A „matuzsálemekkel” több kiállításon arattak sikert, még külföldön is.
Az idén avatták fel a Mudin-Sportcsarnokot, mely a Mudin fivérekrõl kapta a nevét, õk községünk szülöttei voltak és több Olimpián képviselték hazánkat.
Márki Sándor szülõháza
A kastély bejáratával szemben áll az a gazdatiszti lakás, amelyben Márki Sándor (1853-1925) történetíró született. (Emléktábla) A haladó szellemû történész a magyar parasztmozgalmak és a szabadságharc történetével foglalkozott. Emellett Bihar és Arad megye múltjának kiváló kutatója volt. Egyetemi tanárként a kolozsvári, majd a szegedi egyetemen tanított. 1892-tõl az Akadémia levelezõ tagja, 1912-ben rendes tagjává választották. Testvére, Márki István írta az elsõ magyar sakk-könyvet, Gyulán adták ki 1872-ben.
Román Ortodox templom
A község fõterén a görögkeleti templom mesterséges dombra épült 1779-ben, s az erdélyi erõdtemplomokra emlékeztet. (A mesterséges dombra az árvízveszély miatt volt szükség.) A templomot dongaboltozat fedi, melyet egyedülálló freskók díszítenek. Ezeket és a külsõ homlokzatot néhány éve Romániából érkezõ festõmûvész újított fel.
Baptista Imaház
1912 ben adományokból épült a Kétegyháza, Dózsa utca 52. sz. alatt álló Baptista Imaház, mely hosszú ideig az ország legnagyobb gyülekezetét fogadta. Az egy hajós (fõhajó) épület végében lévõ apszis ad helyet a bemerítõ medencének és a szószéknek. Az épület teljes egészét dongaboltozat fedi. A mai napig kiválóan mûködik az a két manuálos elektromos orgona, melyet a 80-as évek elejétõl használ a gyülekezet.
Vasútállomás
Egy korabeli naptári feljegyzésbõl kiderül, hogy az állomás épület az 1858-as évben épült. A földszintjén megtalálható az utasváró, forgalmi iroda, jegypénztár és egyéb kiszolgáló helyiség. Az emeleten szolgálati lakások kerültek kialakításra. Az impozáns épület megõrizte eredeti arculatát és hangulatát.
Román Tájház
Kossuth u 68. szám alatt található a Román tájház. Az épületben megelevenedik a 19. század közepén élt románság mindennapi élete. Használati tárgyak, népviseletek, berendezési tárgyak, képzõmûvészeti alkotások kaptak helyet a mûemléki épületben. Alaprajza: szoba, konyha, szoba, kamra, istálló. Az elsõ négy helyiség elõtt pilléres tornác fut végig. A Tájház jelenleg az Országos Román Kisebbségi Önkormányzat tulajdonában van.
