2024.03.29. - Auguszta

Piliscsév

Piliscsév
Piliscsév Budapesttõl 30 km, Esztergomtól 18 km távolságra található. Autóval a 10-es számú fõútról közelíthetõ meg. Budapestrõl, és Esztergom viszonylatában is van menetrend-szerinti autóbusz-közlekedés.

Vasúton is megközelíthetõ, a Budapest–Esztergom vasútvonalon Piliscsév megállóhely a falutól 1,8 km távolságra van. Piliscsév a Pilis-hegység által övezett Csévi medencében fekszik, egy elzárt, festõi kis völgyben. Zsákfalu, pihenésre, kikapcsolódásra tökéletesen alkalmas. A környezõ erdõk gazdag állatvilágnak adnak otthont.
bohócdoktor vizit szja 1%

Az eredeti, természetes növénytakaró számos ritkaság, botanikailag különösen értékes növénye élõhelye. Az erdõk nagy része természetvédelmi terület, melyet a Pilisi Parkerdõgazdaság kezel. A hegység tele van barlangokkal.

A falun keresztül halad az országos „kék”, illetve piros jelzésû túraútvonal. A régészek õsember nyomait tárták fel a Csévi barlangban. Kelta- és avar-kori leletekre bukkantak itt, illetve egy római õrtorony nyomait is fellelték a falu határában. Elsõ okleveles említése ’Chw’-ként 1262-bõl való. Csév az 1950-es évek végétõl lett Piliscsév.

Az Árpád-kori alapítású falu a török megszállás idején teljesen elpusztult. A mai települést a 17. század végétõl, a Felvidékrõl, Nagyszombat környékérõl érkezett szlovák telepesek népesítették be. 1698 és 1701 között 26 szlovák család telepedett le a község mai területén. 1732-ben lakóinak száma már 236 fõ, római katolikus vallásúak. Plébániáját 1715-ben állították fel, elsõ anyakönyve 1717-bõl származik. 1732-ben épült fel népi barokk stílusú temploma. Elsõ iskolája 1836-ban nyílt meg. A XX. század elején 1493 lakos élt, 304 házban.

Az 1930-as évektõl új, öt tantermes, hét tanerõs, állami iskola mûködött a községben. Az emberek földmûveléssel, erdõirtással, kõbányászattal, mészégetéssel foglalkoztak, majd az iparosítás és a közlekedés fejlõdése által nyitott új lehetõségekkel élve, bérmunkából biztosították megélhetésüket.

A mai község lakossága mintegy 2400 fõ. Demográfiai tendenciái kedvezõek Gabona- és takarmánynövények, szõlõ-, gyümölcs- és zöldségtermesztésre megfelelõek a hely adottságai. A község mezõgazdasági termelése nem jelentõs, leginkább csak a házikertek mûvelése jellemzõ. A kereskedelem és a vendéglátás leginkább csak helyi igényeket elégít ki.

A község lakói ápolják a nemzetiségi hagyományokat. Az óvodában, általános iskolában szlovák nyelvoktatás folyik. 1994-ben Szlovák Önkormányzat alakult, mely felvállalta a nemzetiségi hagyományok ápolásának feladatát is. 2000-ben a község 50 %-a vallotta magát szlováknak. A negyven évvel ezelõtt alakult és szép sikereket elért Szlovák Asszonykórus hagyományos helyi népdalokat dolgoz fel és ad elõ. A Szlovák Nyugdíjas Klub és a Szlovák Baráti Kör is hozzájárul a helyi hagyományok életben tartásához. Nemzetiségi hagyományokat felelevenítõ rendezvény a minden évben megrendezésre kerülõ ’Csévi Napok’ programsorozata.

Jellegzetes/hagyományos csévi ünnepek, amelyekhez még élõ népszokás fûzõdik: ’Moréna’ égetése: hagyományos téltemetés-tavaszvárás; Orbán napi borünnep; Csévi búcsú (Kisboldogasszony napján); Borbála napi asszonyvigasság. Mûvészeti Iskola keretei között néptáncoktatás folyik, a Mûvelõdési Házban szlovák néptánc-csoport mûködik.

A község különlegessége a falutól különálló, egy félórás sétával elérhetõ pince-falu, ahol kitûnõ lehetõség nyílik kikapcsolódásra (borkóstolásra) is. A pincefaluban áll és õrzi a vidéket a pincésgazdák védõszentjének, Szent Orbánnak felújított szobra A pincésgazdákból külön civil szervezet szervezõdött, a Pincefalu Egyesület. / További civil szervezeteink: a nagy sikereket magáénak tudható Piliscsévi Lövész Sport Egyesület és az igen eredményes tevékenységet végzõ Piliscsévi Polgárõr Egyesület. Sportegyesületünk baráti kapcsolatokat ápol több szlovákiai település sportegyesületeivel. Sokan motocross pályája miatt ismerik a falu nevét, mely Európa bajnokságnak ad otthont minden évben.

A falu központja a Hõsök tere, itt áll Kisboldogasszony tiszteletére szentelt rk. temploma. A templom az elmúlt években teljes külsõ-belsõ felújításon esett át, régi pompájukban megcsodálhatók a felújítás során helyreállított falfestmények. A templomkertben szlovák nyelvû sírkövek láthatók, melyeket a Szlovák Önkormányzat a felszámolt temetõbõl telepíttetett vissza ide, arra a helyre, ami a falu elsõ temetkezési helye lehetett. A templom melletti évszázados hárs alatt áll egy 1776-ban felállított kõkereszt. Figyelemre méltó a korpusza és eredeti latin nyelvû felirata. Restaurálása 1998-ban történt.

A plébánia mellett található az általános iskola nyolcvan éves de korszerûen és jól felszerelt, karbantartott épülete. Utcai homlokzatán egy falfülkében Szõdy Demeter Kisboldogasszonyt ábrázoló szobra áll.

A Hõsök terén áll az Önkormányzat épülete, rajta Piliscsév márványba faragott címere, illetve vele szemben a Kálmánfi Béla Mûvelõdési Ház és Könyvtár régi, de felújított és rendben tartott, hangulatos épülete, mely sokféle közösségi esemény színhelye. A Mûvelõdési Ház szomszédságában található a Falumúzeum, egy hagyományos szlovák lakóháznak berendezett régi ház, a hajdani falusi életet bemutató kiállítás tekinthetõ meg benne. Szombat-vasárnap 15-17 óráig látogatható, ill. elõzetes bejelentkezés alapján alkalmi látogatásra is van lehetõség.

Aki a falu további nevezetességeire kíváncsi, annak érdemes rövid sétát tenni, és a templom mellett keletre húzódó utcácskán felmenni a Kálvária dombra. Itt áll a falu 1772-ben felszentelt Kálváriája, melyet 2009-ben restauráltatott az Önkormányzat.

A település rendezett, gondozott, virágos, lakói kedvesen, közvetlenül fogadják a faluba látogatókat.