2024.03.29. - Auguszta

Szeged és környéke

Szeged és környéke
Délkelet-Magyarország központját, Szeged vidékét az E75-ös nemzetközi fõút kapcsolja össze a fõvárossal - és az európai közlekedési hálózattal -, de fõutak vezetnek innen minden égtáj felé. Budapestrõl jó a vasúti közlekedés is, de érkezhetünk ide vonattal Szolnok, Békéscsaba, Makó és Röszke irányából is.

Az 1920-as trianoni békeszerzõdés Szeged szomszédságában húzta meg az országhatárt, s ez érzékenyen érintette a város déli és keleti kapcsolatait. 1921-ben Szegedre került a Kolozsvári Tudományegyetem, két évvel késõbb a csanádi püspök is áttette székhelyét Temesvárról.
bohócdoktor vizit szja 1%

Elõször 1931-ben rendezték meg a szabadtéri játékokat, s az elsõ szezont 1933-1939 között további sikeres elõadások követték. 1944 után lassan indult a fejlõdés. A város határában 1950-ben kilenc önálló tanyaközséget szerveztek, így a 816 négyzetkilométeres szegedi határ 112 négyzetkilométeresre, lakossága pedig kétharmadára csökkent.

Szeged 1962. január 1-jén ismét Csongrád megye székhelye lett. Az 1965-tõl feltárt kõolaj és földgázmezõk "égõ aranya" nagy lendületet adott a város és a vidék fejlõdésének. 1973-ban Algyõ, Kiskundorozsma, Szõreg, Tápé és Gyálarét Szegedhez kapcsolásával létrejött a mai város. Az õsi iparágak (fa-, paprika-, kenderfeldolgozás, konzervgyártás, a szalámigyártás és a kézmûipar) mellé újak települtek: textil-, ruha-, kábel-, gumi-, kozmetikai ipar.


Éjjeli látkép a Móra Ferenc Múzeumra


Klauzál tér


szeged madártávlatból