A természet erõi hozták létre a színteret: a lagúnák és szigeteik a jégkorszakbeli hatalmas folyam-áradatok és a tenger drámai küzdelmeinek szülöttei. Ilyen él? lagúnából nõtt ki Velence. A letelepedõk itt halászattal és só-lepárolással keresték kenyerüket. A szigetek benépesültek ,kénytelenek a lagúnák rovására terjeszkedni.
Velence tengeri hatalommá fejlõdött , kereskedelmi kapcsolatai behálózták a császárság egész területét. Így hozták haza Szent Márk evangélista hamvait is 810-ben Egyiptomból. Szt. Márk és szárnyas oroszlánja azóta Velence szimbólumává nõtt, az állam Szt. Márk köztársaságnak nevezte magát.
A 10. Században a velencei köztársaság már számottevõ kereskedelmi és hatalmi tényez?
Szt. Márk tér, Szt. Márk templom , Doge-palota és a Piazzetta.
Nincs tündöklõbb látvány , mint a Piazza S. Marco, akár ragyogó napsütésben , akár ezüstös éjjeli fényben pillantjuk meg. A tér nyugati keskeny részének árkádjai alól kilépve tárul fel teljes pompájában a világ legszebb tere. Csodálatos egység. Összbenyomása elragadó. Ma is helytáll Petrarca megállapítása “Nincsen párja az egész földön. Szemben , a tér túlsó oldalán a Szt. Márk templom aranyozott kupolakeresztjei , mozaikjai és márványai csillognak szemkápráztatóan. Gyújtópontja a város múltjának és jellegzetes vonásainak. Alapjellegét meghatározó elemei, bizánciak. A templom díszítésének módja is sajátos velencei. A Piazzetta a Szt. Márk tér méltó folytatása .Keleti részét a Doge-palota zárja le. A Palazzo Ducale nem csupán a fejedelem lakhelye volt, hanem elsõsorban a köztársaság államhatalmának központja.