A már konkrét utazási tervvel rendelkezők 54 százaléka Magyarországon marad, 17 százaléka csak külföldben gondolkodik, míg 29 százalékuk belföldre és külföldre egyaránt készül. Jellemzően inkább a fiatalok és a magasabb státuszúak utaznak, akár határon belüli, akár azon túli úti célról van szó. Míg a kisebb városokban és falvakban élők inkább belföldi nyaralást terveznek, addig a fővárosiak közül az átlaghoz képest többen utaznának külföldre. A határon túli nyaralóhelyek közt a viszonylag közeli Horvátország a legnépszerűbb, melyet a külföldi utazást tervezők 36 százaléka jelölt meg úti célként. Ezt követi Olaszország (21 százalék) és Görögország (19 százalék), míg a távolabbi országokba - így Tunéziába, Egyiptomba vagy Törökországba - már csak 5-5, illetve 4 százalék tervezi a vakációját. Az 1358 fő online megkérdezésével zajló villámkutatás júniusban zajlott.
Európában már a kisebb ambuláns orvosi ellátásokért is elkérnek 30 000-120 000 forintot, míg ha súlyosabb balesetet szenvedünk, a mentés és a kórházba szállítás mentőautóval 100-500 ezer, mentőhelikopterrel pedig 2-3 millió forintba is kerülhet. A kórházi költségek jellemzően napi 100-800 ezer forint körül mozognak. Bizonyos országokban - például az Egyesült Államokban, Kanadában, Izraelben, Kínában, Oroszországban - az egynapos kórházi kivizsgálás költsége elérheti az egy-három millió forintot is. "A napokban Törökországban egy középkorú hölgy váratlan szívproblémájának kivizsgálása - 3 napos kórházi tartózkodással - több mint másfél millió forintnyi eurónak megfelelő összegbe került. A vizsgálat elvégzése nélkül nem vállalhatta volna hazafelé a repülőutat. Ez az árszint a török és a bolgár tengerparton is megszokottnak számít. Nem érdemes tehát a napi pár száz forintos biztosításon spórolni." - hangsúlyozta Erdős Mihály, a Generali csoporthoz tartozó Európai Utazási Biztosító (EUB) elnök-vezérigazgatója.
A biztosítóknál a leggyakoribb és legnagyobb összegű kifizetések éppen az orvosi ellátásból és a kórházi kezelésekből fakadnak. A jellemző betegségek közé tartozik a gyomorrontás, a vírusfertőzés, a megfázás és egyéb kisebb rosszullétek, míg a súlyosabb, kórházi ellátást igénylő esetek a vakbélgyulladás, az agyvérzés, szívinfarktus vagy akár egy ritka vírus által terjesztett kór. Ha külföldön megbetegszünk, érdemes rögtön orvoshoz fordulnunk, nem kell megvárnunk, míg fekvőbeteggé válunk. Ilyenkor fontos mielőbb kapcsolatba lépni a biztosító 24 órás telefonos segélyszolgálatával, mely azonnal megfelelő orvos-elérhetőséget ad, és megszervezi az ellátást is. A biztosító szükség esetén akár milliós nagyságrendben is helytáll a bajbajutott utas helyett.
Létezik a tengerpart biztosítási is, amely külön védelmet nyújt a búvárkodás, vízisízés, vitorlázás, windszörfözés, kiteszörfözés, tengeri kajakozás, jetskizés, "banánlovaglás", gumitömlőzés vagy quadozás során bekövetkező sportbalesetekre, illetve fedezi a búvárkodás miatt esetleg szükségessé váló, úgynevezett hiperbár-kamrás kezelés költségeit is. Ezen felül választhatjuk még a szállodai- és kemping-felelősségbiztosítást is, mely a megrongálódott berendezésekre, például az összetört székekre és az elromlott zárakra is fedezetet nyújt. De biztosítás köthető járatkésések miatt felmerülő költségekre is.
A nyaralást tervezők egyharmada egyszerre maximum 4-6 napot szentel a feltöltődésre, további egyharmada pedig 7-10 napot. Ennél huzamosabb szabadságot csupán a megkérdezettek 15 százaléka tervez, míg 15 százalék csupán 1-3 napban gondolkodik. "A fiatalok, az alacsonyabb végzettségűek és a falvakban élők inkább csak néhány napot szánnak egy-egy nyaralásra, a diplomások és az idősebbek azok, akik közt az átlagosnál többen kapcsolódnak ki 10 napnál hosszabb időre" - elemezte az adatokat Györfi Anna. A külföldi vakációra jellemzően több időt szánnak a megkérdezettek: a határon túlra utazók 22 százaléka tervezi legalább 11 naposra a pihenését, míg a belföldön maradóknak csupán 10 százaléka. |
