Európa legérdekesebb borvidékei közé tartozik a tokaji régió, nemcsak az édes aszú és az egyedi száraz fehérborok, hanem különleges, zsidó, orosz, magyar és görög elemeket ötvöző történelme és kultúrája miatt is – olvasható a The New York Times hétvégi utazási mellékletében.

A tekintélyes napilap terjedelmes riportban számolt be „Magyarország rejtett kincséről”; a melléklet nyitó írásához a tarcali bortermelő körzetről csatoltak egy fotót. A szerző felhívta a figyelmet arra, hogy a térség bortermelő központjáról, Tokajról elnevezett terület Európa legrégebbi bejegyzett bortermelő vidéke, régebbi a francia Bordeaux-nál, a portugál Portónál vagy az olasz Chiantinál, sok borospincét a XVI. század közepén alakítottak ki. A bortúrák keretében az érdeklődők otthonaikban és saját pincészetükben találkozhatnak a borászokkal.

A cikkíró egy szakértőt idézve megjegyezte, hogy a vidék kapcsán mindenkinek először az édes borok jutnak eszébe, ám egy sor egyéb fajtát is előállítanak, remek, egyre ismertebb száraz borok kerülnek ki a pincészetekből. A szerző nemrégen tett borkóstoló körutat a körzetben, megállapítva, hogy az nincs a turisták által annyira agyonlátogatva, mint a kaliforniai borkészítés központja, a Napa-völgy vagy a franciaországi Burgundia. Az írás térképeket és több képet közölt Tokajról és különböző pincészetekről, ezenkívül részletes információval szolgált arról, hogyan lehet eljutni a térségbe, és hol, milyen áron lehet megszállni.