Az egészségturizmus Magyarországon nagy tradíciókkal rendelkezik. A mai Budapest õsidõk óta lakott, fürdõivel fémjelzett hely. Különbözõ törzsi települések feltárt nyomai, Pannónia földjének aquincumi és a II. római légió táborhelyének volt fürdõépületei jelentik az elsõ, korai korszakot., termálvizeink gyógyító-kényeztetõ hatását a rómaiak után a törökök is csodás fürdõk építésével tették mindennapjaik részévé. E kultúra nyomai ma is fellelhetõk többek között a Király-, Lukács- Rác-, és Rudas-, valamint az egri fürdõben.
Gyógyturizmusunk a XIX.-XX. század folyamán tovább szélesedett, s miután a termálvizek kedvezõ hatása hamar kiderült, fürdõ létesült Hajdúszoboszlón, Zalakaroson és Sárváron is. Gyógyvizeink nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy 1937-ben a világ 36 országának részvételével a Nemzetközi Termál- és Gyógyfürdõk Szövetségének (FITEC) elsõ ülését hazánkban rendezték, majd annak örökös házigazdája volt egészen a II. világháborúig. Az átmenet évtizedei után a fürdõkultúra újjáélesztése, a fürdõ, mint attrakció megjelenése a közelmúlt vívmánya a vendégek, a szolgáltatók és a döntéshozók egybehangzó igénye alapján.
