A lakosság az elõzõ évinél 4 százalékkal többet, 100 milliárd forintot költött el. Szálláshely-szolgáltatásokra 33 milliárd, vendéglátó-szolgáltatások és élelmiszerek vásárlására 3 milliárd, közlekedésre (beleszámítva az üzemanyag-vásárlásokat is) 22 milliárd forint jutott. A turisztikai fogyasztás harmada a budapestiektõl származott, és 28 százaléka a Balaton régióban valósult meg. Az utazásokban a hétvégi típusú (1–3 éjszakás) utak voltak többségben.
Az idei év elsõ felében a hétvégi típusú utazáson a magyar lakosság 19 százaléka vett részt legalább egyszer. A lakosság a hétvégi utazások során személygépkocsit 69, autóbuszt 19, vonatot 12 százalékban vett igénybe. Az utazások több mint fele rokon, ismerõs meglátogatása volt. Így az igénybe vett szállástípusok között 59 százalékot képvisel a rokon, ismerõs által biztosított szállás, míg 17 százalékban saját második otthont vettek igénybe az utazók, a szállodák részesedése 13 százalék volt.
Az utazások harmadát a 25–44 éves korosztályba tartozók tették, de nem sokkal marad el ettõl a 45–64 éves korosztályba tartozók utazásainak száma sem. Az utazások kiemelt célja Budapest–Közép-Duna-vidék, az összes utazásra fordított idõ 22 százaléka történt itt, a Balaton, Észak-Alföld, Észak-Magyarország és Közép-Dunántúl részesedése 12–15 százalék volt a teljes belföldivendég-forgalmon belül.
A hétvégi típusú utazásokon a lakosság fogyasztása 58 milliárd forintra becsülhetõ, ami 3 százalékkal marad el az elõzõ évitõl. Egy turista egy nap alatt átlagosan 3.200 forintot költött el a hétvégi típusú utazása során, ami 2 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi.
A négy- vagy annál több éjszakás utazáson a lakosság 8,2 százaléka vett részt 2010 elsõ félévében, ami bõvülést jelent az elõzõ évhez képest. A személygépkocsit használók 9, a többieknek azonban csak 6 százaléka utazott belföldön ilyen idõtartamra.
A lakosság a félév során összesen 1,5 millió négy- és annál több éjszakás utazást tett, amelyek során az elõzõ évinél 5 százalékkal több, 11 millió napot töltött el. A Közép-Magyarországon lakók 2,1 millió napot töltöttek el a Balatonnál, ami az üdülõkörzet vendég forgalmának 58 százaléka. A "magyar tenger" mellett a Budapest–Közép-Duna-vidék játszik még kiemelt szerepet a belföldi turizmusban. E két célrégió adta a teljes belföldivendég-forgalom közel felét. Az ország többi részére elsõsorban a régión belüli utazások voltak a jellemzõk.
Az utazások fõ motivációja az üdülés, pihenés, de számottevõ a rokonok, ismerõsök meglátogatása is, az utazáson töltött idõ 5 százaléka hobbi jellegû munka végzéshez kötõdött. Az átlagos tartózkodási idõ 7,7 nap volt, ennél lényegesen hosszabb ideig, 9,1 napig tartottak az egészségmegõrzési, wellnessutak. A kereskedelmi szálláshelyek közül a szállodák a legnépszerûbbek. Minden harmadik éjszakát ismerõs által nyújtott szálláshelyen töltöttek az utazók.
Az utazások 73 százaléka gépkocsival történt, az autóbusz részesedése 14, a vasúté 13 százalék volt. A négy és annál több éjszakáig tartó utazások során az egy évvel korábbinál 16 százalékkal magasabb, 41 milliárd forint volt a résztvevõk fogyasztása. A kiadások 40 százalékát szállásra, 28, illetve 14 százalékát pedig étkezésre és közlekedésre fordították az utazók. Az egy utazó egy napjára jutó költés az egy évvel korábbinál 10 százalékkal magasabb, 3.600 forint volt.
A magyar lakosság 77 százaléka nem utazott turisztikai céllal sem hétvégére, sem hosszabb idõre. A turizmusból való kimaradás oka – lényegében régiótól függetlenül – leggyakrabban anyagi eredetû, illetve egészségügyi probléma, elõbbire az Alföldön lakók hivatkoztak az átlagosnál lényegesen gyakrabban. A lakosság 16 százalékáról feltételezhetõ, hogy bár az elsõ félévben nem utaztak, azt a késõbbiekben megteszik. A nem utazóknak mindössze 3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy akkor sem szeretne utazni, ha megtehetné.