A Dragon ember nélküli egysége csak belsõ akkumulátorait használta, napelemtábláit a következõ tesztrepülés alkalmával nyitják majd ki. A küldetés során hajtómûveit és manõverezõ képességét tesztelték, az ûreszköz 18 apró korrekciós hajtómû segítségével változtatta mozgását. A küldetés során a földi irányítók igyekeztek minél kevesebbet beavatkozni, a mûveleteket az ûrhajó számítógépére hagyták.
Az irányított légkörbe lépés fontos része a teszteknek, a mérnökök szerint az ûrhajóval ideális meteorológiai viszonyok esetén, menetrendszerû üzemelés mellett néhány kilométeres pontossággal tudnak majd landolni. A tervezett két keringés végén az ûrhajó hazai idõ szerint 19.17-kor megkezdte a fékezést, majd belépett a felsõlégkörbe. Az ereszkedõ kapszula 14 kilométer magasan nyitotta ki három kupolából álló ejtõernyõjét, végül 20.04-kor a Csendes-óceán elõre kijelölt térségében landolt. Az elsõ jelentések alapján a rendszer a várakozásoknak megfelelõen üzemelt.
Az ûrrepülõgépek nyugdíjazása után kulcsszerepet játszhat a Nemzetközi Ûrállomás (ISS) legénységgel való ellátásában a Falcon hordozórakéta és a rajta startoló Dragon ûrhajó. A program a NASA új irányvonalának része, amelynek keretében a magánszektort is bevonták az emberes ûrrepülésbe. A Falcon-Dragon rendszer fejlesztése eddig 253 millió dollárba került, a következõ idõszakban pedig még 600 millió dollárt ruháznak be a teljes kifejlesztésbe. A rendszert üzemeltetõ Space-X cégnek 1,6 milliárd dollár értékû szerzõdése van a NASA-val az ûrhajó 12 repülésére. Az ûrrepülõgépek nyugdíjazása után ugyanis csak az orosz Szojuz-ûrhajókkal lehet majd asztronautákat felszállítani, és ez személyenként 50 millió dollárba kerül. Az összesen hét fõ szállítására képes Dragon ûrhajó várhatóan 2011-tõl indulhat rendszeresen az ûrállomásra.
