Nagyon változatos képet mutatnak a Balatonban fellelhetõ algák. Legnagyobb mennyiségben még a tavaszi idõszakra jellemzõ aranysárga kovamoszatok vannak, mellettük kevés zöldalga is elõfordul. Ugyanakkor megjelentek, bár még nagyon kis számban, a nyár jellemzõ szervezetei, a fonalas nitrogénkötõ kékmoszatok is.
Mint a közlemény rámutat, júniustól kezdve a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet havi gyakorisággal vizsgálja a tó vizének toxicitását.
Az elõzõ hónapokban napilapok többször "szakszerûtlenül" arról írtak, hogy a Kis-Balaton és a Balaton vize a toxikus kékalgák jelenléte miatt mérgezõ. "Ugyanakkor a félrevezetõ rémhír terjesztõje soha, semmilyen módszerrel, semmilyen mennyiségben nem mutatott ki cianotoxinokat. Az ilyen rémhírek óriási gazdasági kárt okozhatnak az idegenforgalomnak" - hangsúlyozza a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet közleménye.
A dokumentum szerint a víz toxicitását a héjnélküli édesvízi kisrák (Thamnocephalus platyurus) lárváit felhasználva ellenõrzik. Az elemzést a keszthelyi, valamint a tihanyi hajókikötõk elõtti nyíltvízi területrõl gyûjtött vízmintákban, az MSZ 20359:2003-as szabvány szerint végzik.
"Ellenõriztük mind a szabványban rögzített szûretlen víz, mind a lebegõanyagból ultrahangos feltárással készített kivonat toxikusságát. A lebegõanyagból készített kivonat a nyersvíz 100-szor töményebb változatát képezte. Mindkét típusú vízmintából 5 hígítási sort készítettünk, a legtöményebb maga a hígítatlan minta volt. A standard édesvizes kontrollhoz viszonyított százalékos pusztulás adja meg a toxicitás mértékét. A júniusi vizsgálat során egyetlen vízminta sem bizonyult toxikusnak, ugyanis a hígítatlan mintákban is a lárvák túlélése 100 százalékos volt" - áll a közleményben.
A dokumentum kitér a tavaszi idõszakban helyenként tapasztalt kis mértékû halpusztulásra, amelyet nem követett erõsebb elhullás.
"Ez megerõsíti korábbi megfigyeléseinket, hogy elsõsorban az élõsködõkkel való tavaszi fertõzöttség, valamint a meteorológiai viszonyok (a hõmérséklet hirtelen emelkedése, erõs szelek) okozták a legyengült, de tavasszal felgyorsuló anyagcseréjû halak elhullását. Közvetlen méréseink megerõsítették az MTA Állatorvostudományi Kutatóintézetének a dévérkeszeg fertõzöttségére vonatkozó megállapítását, amely szintén közrejátszhatott az ívás után legyengült halak szembetûnõ elhullásában. A jelenlegi idõszakban azonban a halállomány összetétele az utóbbi évekéhez teljesen hasonló képet mutat. A nyári idõszakra jellemzõ, a szokványostól eltérõ halelhullást nem tapasztaltunk. Átlagos, erre az idõszakra jellemzõ meteorológiai viszonyok mellett további elhullás nagy valószínûséggel nem is várható" - hangsúlyozza a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet.