A falusi turizmus folyamatosan fejlõdik

Olcsó, könnyen elérhetõ, olyan élményt nyújt, amelyet a városi családok már szinte csak hírbõl ismernek - a falusi turizmus mégsem kapja meg azt a figyelmet és támogatást, amelyet valóban érdemel. Megnéztük, milyen a vendégvárás más országokban, és a magyar vidéken. Amikor a városi gyerkõcök hamarabb ismerik fel az autók márkajelzéseit és az oroszlán sem nagy cica már, néhány szülõt „bónusz sokkhatásként” éri, ha néhány éves csemetéje nem ismeri fel a kecskét, a pulykát, nem tudja, mekkora lehet egy róka vagy mi az a kecskebéka. Ilyenkor, lázas keresgélés után jön a hosszúhétvégékre tervezett falusi turizmus.

Túrósbukta, szalonnás tojásrántotta, erdei kirándulás, népi hagyományok és a háztájival való közeli ismerkedés. Tapasztaltabbak tudják, hogy a falusi turizmus terminológia sokrétû, egymástól igen eltérõ tevékenységet foglal magába, így keresik a védett természeti területek értékeit (ökoturizmus), a kézmûvesség, a hagyományok a népmûvészet megismerésének lehetõségeit (kulturális turizmus), a vidéki élet jellegzetességeit (agroturizmus) vagy aktív turizmusként a kerékpározás, a lovas turizmus, a horgászat, a vízi- és téli sportok által kínált kikapcsolódást. De a falusi turizmus tapasztalatlan városi gyerekek számára sem új keletû találmány. Már Bütyök és Tutajos is nagyszerûen érezte magát Matula bácsi zalai nádrengetegében.

Franciaországban a Gites de France szervezet segítségével találhatunk udvarházi, falusi szállásokat, Olaszországban a házigazda saját készítésû termékeibõl készít vacsorát, Hollandiában a farmokon létrehozott kempingek divatosak. Szervezett, számítógépes szállásfoglalást találhatunk Portugáliában és Görögországban, a szomszédos országok közelsége pedig nemcsak a falusi, de a magyar hagyományok feltérképezését is jelentheti.