2024.04.20. - Tivadar

A Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj

A Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj
A Tokaj nevet az egész világon a borral azonosítják, de a világörökségi címet az ezzel együttjáró szõlõtermelési és borászati kultúra megõrzéséért is kapta. A Magyarország észak-keleti részén elterülõ borvidéken elõkerült a mai szõlõfajták közös õsének tekinthetõ miocén kori õsszõlõ levelének lenyomata - elmondható tehát, hogy a szõlõ Tokajban õshonos. Ez a kivételes mikroklímának; a vulkanikus és posztvulkanikus tevékenységek következtében kialakult talajviszonyoknak, a kedvezõ fekvésû lejtõknek, a Bodrog és Tisza folyók keltette õszi párának köszönhetõ.
bohócdoktor vizit szja 1%

A hordónak való tölgyfák is itt helyben nõnek, a bor érését pedig a pincék falán megtelepedõ különleges penész segíti. Az eredményt egészen a legutóbbi idõkig gyógyszerként is számon tartották, XIV. Lajos francia király pedig a borok királyának, a királyok borának nevezte.

A Tokaj-Hegyaljai borvidék világörökséggé nyilvánított része összesen 27 települést foglal magába többek közt Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezõzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya legkiemelkedõbb termõhelyeit, de ide tartozik Sátoraljaújhelyen az Ungvári pince, Sárospatakon a Rákóczi pince, Hercegkúton a Kõporosi és a Gomboshegyi pincék, valamint Tolcsván az Oremus és a Bormúzeum pincéi is.

A terület mind földtörténetileg, mind földrajzilag egyedülálló adottságokkal rendelkezik. A vulkanikus és posztvulkanikus tevékenység eredményeképp sokféle talajtípus keletkezett itt, ez hatással van a talaj termõ erejére, ásványi anyag tartalmára, hõelnyelõ, hõtároló és visszasugárzó képességére. A kedvezõ fekvésû lejtõk, a napsugárzás, a Bodrog és a Tisza közelsége, valamint a hosszú õsz nagyon kedvezõ klimatikus viszonyokat teremt, melynek egyik következménye, hogy a Botrytis cinera penészgomba nemesrothadást, vagyis a szõlõszemek aszúsodását váltja ki. A szõlõszemek mustja literenként akár 850 gramm cukrot is tartalmazhat, ezzel együtt magas savtartalom és aromaanyag is koncentrálódik benne. Az aszúszemek kiválogatása a fürtbõl már az 1600-as évek elejére gyakorlattá vált Hegyalján. A sajátos mikroklímának köszönhetõen a pincék falán különleges pincepenész telepedik meg, mely a bor érési folyamatára van jótékony hatással.

A magyarság borkultúrája kettõs eredetû: egyesíti a keleti, kaukázusi és a nyugati, római szõlõmûvelési hagyományokat. Ezek tükrözõdnek Tokaj-Hegyalja szõlõtermesztésében és pinceépítési szokásaiban. A szõlõmûvelés és borkészítés meglétét itt már a honfoglalás korában valószínûsítik, bár erre vonatkozó tárgyi bizonyítékok nincsenek. A XII. század második felétõl, a vallon telepesek megérkezésétõl kezdve viszont már adatokkal bizonyítható a szõlõmûvelés elterjedése ezen a vidéken.

Az évszázadok során különbözõ népcsoportok -szászok és svábok, lengyelek, románok, örmények és zsidók- telepedtek meg itt, akik mind gazdagították a gazdasági, társadalmi életet, azon belül a bortermelés kultúráját. Ezt a sokszínûséget tükrözi a települések egyházi és világi építészete. A népi építészet emlékei mellett egyedülálló értéket képviselnek az arisztokrácia és a polgárosodó parasztság XVI-XVII. századi épületei is.

A terület 1737 óta élvez védettséget, amikor is egy királyi rendelet - a világon elsõként - zárt borvidékké nyilvánította.. A jellegzetes szõlõbirtokok, farmok, falvak és kisvárosok mélyen fekvõ, õsi borpincéiben nyomon követhetõ a tokaji bor termelésének minden mozzanata. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szõlõmûvelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezrede tartó egysége indokolta, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága a Tokaji történelmi borvidéket 2002-ben mint kultúrtájat felvette a Világörökségi Listára

Tokaj-Hegyalján tehát a táj, az ökoszisztéma, az emberi kultúra és tradíciók olyan egyedülálló összefüggése és egymásrautaltsága alakult ki, amelynek megõrzése és bemutatása egyetemes érdek.

Ajánlott kirándulások:

A környék kiválóan alkalmas vízi túrákra, hiszen Tokaj a Tisza és a Bodrog találkozásánál fekszik.

Tokajból akár sétahajóval is eljuthatunk Sárospatakra. Várkastélya a hazai gótikus és reneszánsz építészet egyik legértékesebb épületegyüttese. Kincseket rejt az 1531-ben alapított református kollégium múzeuma és híres Nagykönyvtára.
Szerencs várában - a vártörténeti kiállítás mellett � meg is szállhatunk. Érdekesség a 825 ezer darabból álló képeslapgyûjtemény és a Cukormúzeum.

További információ:
Tourinform

3910 Tokaj, Serház u. 1.
Tel.: 47/552 070, tel./fax: 47/352 259

A cikkhez további képek is tartoznak! Klikk ide <<<