2024.03.29. - Auguszta

Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta

Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta
A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggõ, természetes füves pusztája, vagyis nem az erdõk kiirtása és a folyószabályozás eredményeként jött létre. Az 1973-ban létrehozott elsõ magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár). Jelentõs része Bioszféra Rezervátum, egynegyede pedig a vizes élõhelyek védelmérõl szóló Ramsari Egyezmény alapján nemzetközi védettséget is élvez.

A Hortobágy az ember és természet kíméletes földhasználaton alapuló, s így fajok és élõhelyek tekintetében nagyfokú biológiai változatosságot fenntartó, harmonikus együttélésének egyedülálló példája, kimagasló tájképi értékekkel rendelkezik.
bohócdoktor vizit szja 1%

Pedig elsõ látásra nincs itt semmi. Ha körbetekintünk, az a legfeltûnõbb, hogy nem akasztja meg a tekintetet semmiféle építmény, de még dombok, hegyek sem. A délibáb forró nyári napok látványossága, amikor olyasmit látunk a tájban, ami nincs is ott.

A Nemzeti Park területének döntõ hányadát természetes élõhelyek, szikes puszták, rétek és az ezek közé ékelõdõ kisebb-nagyobb mocsarak alkotják. Természetvédelmi szempontból is nagy jelentõséggel bírnak a jóval kisebb területet lefedõ mesterséges vizes élõhelyek: a legrosszabb minõségû legelõkön, illetve egykori mocsarak helyén az elmúlt száz évben 6 ezer hektáron kialakított halastavak. A folyószabályozások elõtti vízivilág képét mutatja a Tisza-tó, a 70-es években létesített víztározó. Három öblében jól megférnek a vízimadarak, a horgászok, sõt még a zajosabb vízi sportokat kedvelõ nyaralók is.

A mocsarak és halastavak a madarak fészkelésének és vonulásának európai jelentõségû helyszínei. Eddig 342 madárfaj elõfordulását regisztrálták a Hortobágyon, melybõl 152 fészkel is a Nemzeti Parkban. Az egyik legnagyobb látványosság kétségtelenül az õszi daruvonulás. E fajból, mely egyúttal a Park címermadara is, októberben több tízezer példány is megfigyelhetõ amint éjszakázó helyükre húznak a puszta fölött.

A Hortobágy soha nem volt sûrûn lakott, csekély számú falvai a tatár és a török támadások során elpusztultak. A puszta egyhangúságát a több ezer éve itt élt nomád népek halomsírjai és õrhalmai, a kurgánok, népi nevükön kunhalmok itt törik meg.

Az évezredek folyamán a Hortobágy pusztáin legelõ vadállatokat, az õstulkot és a vadlovakat fokozatosan a háziállatok váltották fel. Szép számmal található ezen a vidéken a szívós, igénytelen rackajuh és a szürke marha. Kevésbé õsi fajta a jó szalonnájú mangalica disznó, illetve a nóniusz ló. Ez utóbbi õse a XIX. század elején Normandiából került a Hortobágyra. A látogatót ámulatba ejti a csikósok ügyessége és a vágtázó ménes látványa.

A pusztában élõ pásztorok nem használtak állandó épületek maguk, illetve állataik részére. A legtöbb õsi hortobágyi pásztorépítmény - a vasaló, a szárnyék vagy a kontyos kunyhó - igen egyszerû, de praktikus, elsõsorban nád felhasználásával készült. Az állatok itatására szolgáló gémeskutak a magyar puszta jelképévé váltak.

A pusztán átvezetõ kereskedelmi utak mellett 10-12 kilométerenként csárdák épültek, ahol az átutazók megpihenhettek és ahová a pásztorok is gyakran betértek. A csárdák ma is jó szolgálatot tesznek a turistáknak, akik megkóstolhatják a kitûnõ pásztor ételeket és az alföldi konyha más jellegzetességeit is.

Hortobágy település idegenforgalmi központjában, a Nagycsárda egykori Szekérállásában kapott helyet a pásztorkodás történetét, tárgyi emlékeit bemutató Pásztormúzeum. A Budapestet Debrecennel összekötõ út részeként a Hortobágy folyón 1827-ben kõhíd épült, melyet boltíveinek száma alapján Kilenclyukú hídnak keresztelt el a népnyelv.

A Nemzeti Park védett növény- és állatvilágának megismerését négy bemutató terület és tanösvények segítik. Utazás elõtt érdemes tájékozódni a látogatható területekrõl a turista információs irodákban vagy a Nemzeti Park igazgatóságán. A rendszeres programok közül legismertebb a Nemzetközi Lovas Napok és az augusztusi Hídi-vásár.

Ajánlott kirándulások:

A Hortobágytól keletre esõ területen az 1600-as évek elején Bocskai István erdélyi fejedelem földet adott a Habsburgok elleni függetlenségi harcokban jeleskedett hajdúknak. Ezért nevezik Hajdúságnak ezt a vidéket és ezért kezdõdik sok település neve a hajdú szóval. Legismertebb közülük Hajdúszoboszló, melynek gyógyvize miatt messze földrõl zarándokolnak ide a mozgásszervi betegségekben szenvedõk. A gyógy-szolgáltatások mellett gondoltak az egészségesekre, a gyerekekre, fiatalokra is; nekik az Aquapark kínál fürdési, szórakozási lehetõséget.

Fontos kereskedelmi útvonalak mentén alakult és indult gyors fejlõdésnek Debrecen városa. A magyarországi reformáció központja lett, legjelentõsebb mûemléke a Református Nagytemplom, de számos egyéb látnivaló is akad a városban.

Fazekasai tették híressé Nádudvart. A köcsögök, kancsók, vázák, tálak fekete színe a több száz éves, apáról fiúra szálló égetési technikának köszönhetõ.

További információ:
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

4002 Debrecen, Sumen u.2. Tel.: 52/529-935, 529-920

A cikkhez további képek is tartoznak! Klikk ide <<<