A Magyarország déli részén, a Mecsek-hegység lábánál fekvõ Pécs éghajlata, növényzete, zegzugos utcácskái valósággal mediterrán hangulatot árasztanak. Gazdag mûvészeti életével, színházával, múzeumaival, fesztiváljaival nemcsak a környék, de az ország egyik jelentõs kulturális központja is.
A várost Kr. u. II. század elején a rómaiak alapították. A IV. században Sopianae virágzó tartományi székhely és a korakereszténység egyik jelentõs központja volt. Szent István, az elsõ magyar király 1009-ben püspökséget alapított itt, 1367-ben pedig a városban kezdte meg mûködését Magyarország elsõ egyeteme.
Az ókori Sopianae temetõjében a Kr. u. IV. században egyszerû templomokat, kápolnákat, mauzóleumot és alattuk sírkamrákat építettek római elõdeink. A több mint 200 éve folyó régészeti feltárások során a temetõépületek körül több száz melléklettel gazdagon ellátott sírra bukkantak a régészek. Sopianae temetõjét az itt elõkerült sírok keresztény szimbólumokkal díszített mellékletei és az épületek bibliai tárgyú freskói alapján ókeresztény temetõnek tartjuk. Nem csak Magyarországon, hanem egész Európában is itt maradtak fenn legnagyobb számban temetõi épületek, ezért ez az ókeresztény épületegyüttes az emberiség története szempontjából kiemelkedõ kulturális emlékcsoport.
Ókeresztény mauzóleum
A nagyméretû kápolna alatt sírkamra található. A festett falú cubiculum (sírkamra) és a kápolna szint között nem volt közvetlen építészeti kapcsolat, mindkettõt külön-külön bejáraton keresztül lehetett (és lehet ma is) megközelíteni. A sírkamra északi és keleti falát bibliai tárgyú freskók díszítik: Ádám és Éva a paradicsomi fával és a kígyóval, illetve az oroszlánok vermébe vetett Dániel próféta. A keleti falon a Krisztus-monogram töredékét és egy fehér ruhás ülõ alak ábrázolását látjuk. A déli oldalfal elõtt áll a III. századi faragott, fehér márvány szarkofág. A figurális ábrázolások közötti falfelületeket márványt utánzó festéssel és növényi mintával díszítették.
I. sz. (Péter Pál) sírkamra
A kétszintes épület épségben fennmaradt dongaboltozatos sírkamrájának teljes belsõ falfelületét freskók borítják. A bejárattal szemközti falon Péter és Pál apostolok mutatnak rá a Jézus jelenlétét szimbolizáló Krisztus-monogramra. Az oldalfalakon Ádám és Éva, Noé, a háromkirályok, Jónás, Szûz Mária és a gyermek Jézus története elevenedik meg. A gazdag növényi és állati ornamentikával (galambok, pávák) díszített boltozaton négy kör alakú keretbe foglalt portré - talán az itt eltemetettek arcképei - is látható.
A sírkamra és a közelében feltárt két kisebb, festetlen falú építmény a helyreállítási és restaurálási munkák befejezése után rövidesen látogatható lesz.
II.sz. (Korsós) sírkamra
A föld alatti, festett falú, eredetileg dongaboltozatos sírkamra felett kápolna helyezkedik el. A sírkamrában két sír volt, melyek közül az egyik különleges, kettõs fenékburkolatú. A falak gazdag geometrikus és növényi díszítése a Paradicsomkertet idézi. A kamra északi falába mélyített kis fülke kancsó és pohár ábrázolása, melyrõl a sírkamra a nevét kapta, az oltáriszentséget szimbolizálja.
Ókeresztény temetõkápolna az Apáca utcában
Az észak-déli tengelyû építmény északon apszissal zárul. Az apszisban Kr. u. 390 körül ülõpadot alakítottak ki és egy oltárlapot helyeztek el. Belsõ terében a padlószint alatt négy sír került elõ. A temetõkápolna annyiban különbözik más sopianaei temetõi épületektõl, hogy itt az épület belsõ járószintje alá mélyített sírokba és nem sírkamrákba temetkeztek a város keresztény lakosai.
Ajánlott kirándulások:
További török kori emlékek - dzsámi és karavánszeráj - láthatók Szigetváron. Siklós várában börtönmúzeum, kõtár és különféle kiállítások fogadják a látogatókat. Mecseknádasd és Mánfa Árpád-kori (XIII. sz.) templomáról nevezetes.
A Duna-Dráva Nemzeti Park, a két folyó vizes élõhelyei, a partokat és a holtágakat kísérõ galériaerdõk gazdag madárvilágot rejtenek.
Az Abaligeti-cseppkõbarlang mintegy 500 méteres szakasza látogatható. Aki pedig elfárad ennyi látnivalótól, sportolhat az Orfûi tavak mellet, felüdülhet Harkány gyógyfürdõjében vagy kipihenheti magát a Villány-Siklósi borvidék kitûnõ vörösborai mellett.
További információ:
Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztály
7621 Pécs, Széchenyi tér 12. Tel.: 72/312-719, 324-950
Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága
7621 Pécs, Káptalan u. 5. Tel.: 72/310-172, 315-276
Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ
7621 Pécs, Széchenyi tér 9. Tel.: 72/212-632, 213-315
Pécsi Kulturális Központ Információs Iro dája
7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel.: 72/336-622
A cikkhez további képek is tartoznak! Klikk ide <<<