rss
bolhapiac apróhirdetés feladás
  • Balassagyarmat, "Palócország fõvárosa"

  • Balassagyarmat, Civitas Fortissima (a legbátrabb város) az ország északnyugati részén az Ipoly folyó mentén, a Nógrádi-medencében fekvõ 18 ezer lakosú határváros. A jelentõs történelmi múlttal, gazdag kulturális hagyományokkal, vallási sokszínûséggel rendelkezõ település a térség, oktatási, kulturális, gazdasági és egészségügyi központja.

    A rézkor óta lakott település nevét a hét honfoglaló magyar törzs egyikérõl, Gyarmatról, valamint a Balassa család nevébõl eredeztetik. A török idõk után a szlovákok mellett szerb, görög és német kereskedõk, iparosok telepedtek itt le. Balassagyarmat 1790-ben lett Nógrád vármegye székhelye.

    A város történetének legnagyobb törését a trianoni békediktátum okozta: Balassagyarmat ekkor elvesztette az Ipoly jobb partjára települt városrészét és vonzáskörzetének felét. A második világháború utáni fejlesztésekbõl a város szinte kimaradt, de talán éppen ennek köszönheti, hogy megõrizte a XIX-XX. század fordulójának hangulatát, építészeti stílusjegyeit.

    A kisváros, építészeti, irodalomtörténeti, történeti és vallási emlékei különleges hangulattal és szellemiséggel bírnak. Közvetlenül a fõút mellett található a klasszicista stílusban épült volt Vármegyeháza, ahol Madách Imre és Mikszáth Kálmán is hivatalnokoskodott. Mindkettõjük emlékét szobor õrzi. Az épület mögött látható a hatszögletû, ötemeletes klasszicista börtön, mely a mai napig megtartotta eredeti funkcióját. A város irodalmi múltjához kötõdik még Balassi Bálint, Szabó Lõrinc, Komjáthy Jenõ, a képzõmûvészet területérõl Szabó Vladimír, Jánossy Ferenc, Farkas András vagy a ma is élõ Réti Zoltán. De a város polgárai büszkék Rózsavölgyi Márk zeneszerzõre, Nagy Iván történészre, Ligeti Lajos orientalista tudósra, hogy csak a legnagyobbakat említsük meg. Balassagyarmat egyik sajátossága a számos vallási emlék, melyek közül a legjelentõsebb a XVIII. században épült római katolikus templom, melynek nevezetessége, hogy az egyik mellékoltárán kis üvegkoporsóban õrzik Szent Felícián ereklyéjét. Az Óváros téren álló egykori Szerbtemplom ma galériaként mûködik. A zsidó közösség temetõje pedig országosan védett mûemlék.

    Balassagyarmat a palóc etnikum értékeinek és hagyományainak egyik legjelentõsebb õrzõje. Védett természeti környezetben - a Palóc Liget közepén - helyezkedik el a Palóc Múzeum, ahol néprajzi gyûjteményekben ismerkedhet meg a múzeumlátogató a palócság életviteléhez kapcsolódó népviseletekkel, e népréteg szokásaihoz kapcsolódó tárgyi eszközökkel. Kis skanzen formájában kerül bemutatásra a palóc porta és a szervesen hozzátartozó gazdasági épületek.

    A városban az elmúlt években felelevenítésre került népi hagyományok közül a Szent Anna-i Palóc Búcsút és Palóc Folklórnapot emelhetjük ki, amely a régió legjelentõsebb folklór eseményévé nõtte ki magát és a mintegy tíz napon át tartó Balassagyarmati Nyári Fesztivál rendezvénysorozatának szerves része. Határon átnyúló tömegeket mozgat meg a nyári fesztiválhoz tartozó Nemzetközi Muzsikustábor és Zenei Fesztivál, ahol az elmúlt években 15-20 nemzet komolyzenei életének prominens személyiségei mutatkoztak be a nagyközönség elõtt. Egyre népszerûbbé válik a Nyírjesben megrendezett kétnapos Nemzetközi Triatlonverseny.

    A város és környéke természeti értékekben is gazdagon kínálja látnivalóit. Balassagyarmat városrészben kitûnõ kirándulási lehetõséget jelent Nyírjes üdülõterülete, ahol hét mesterséges tó és telepített fenyves várja a horgászokat, pihenni és kirándulni vágyókat. A város határában húzódik a 100 hektár kiterjedésû Ipolyszögi Égerláp, mely a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. A gazdag madár-élõhelyen mintegy 70 faj itteni fészkelését sikerült bizonyítani a biológia tudósainak.

    Információ:
    Tourinform Balassagyarmat, 2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér 6.
    Tel.: 35/500-640 Fax: 35/500-641
    E-mail: balassagyarmat@tourinform.hu

    A cikkhez további képek is tartoznak! Klikk ide <<<

    A település mûemlékei


    Evangélikus templom, Mûemlék jellegû

    Kossuth Lajos út 34. - Hrsz.:1498.

    Az egykori vármegyei vesztõhely dombjára 1785-ben kezdték építeni a barokk stílusú templomot, melyet egy évvel késõbb, 1786. november hatodikán fel is szenteltek. Tornyát 1793-94-ben építették hozzá, a réz toronysisak 1808-ban készült. 1809-ben tûzvész áldozata lett, de 1912-re újból felépül. A következõ években többször újjáépítik, karzatát 1836-ban húzzák fel. A hajó az 1838-as Canonica Visitátió szerint sík fafödésû. A templom keletelt, a tornya elõreugrik a nyugati homlokzatból. A homlokzati fal és a torony sarkain lapos falpillérek épültek. Az oromfal alatt a torony törzsén is végigfutó kettõs párkány, a toronysisak alatt órapárkány helyezkedik el. Szentélye szegmentíves záródású, sekrestyéje az északi oldalfalhoz csatlakozik. A hajó és a szentély tükörboltozatos, míg a karzatot toszkán fejezetes oszlopok tartják. A templomot újabbkori támfal veszi körül.

    Volt Megyeháza, Mûemlék

    Köztársaság tér 6. - Hrsz:445.

    Az egykori megyeháza helyén 1753-ban laktanya épült. Ebbe az épületbe helyezte át a vármegye 1790-ben állandó gyûléseinek színhelyét, melyeket a vármegye megépítéséig itt is tartottak. A vármegyeháza 1835-ben készült el klasszicista stílusban. Az U alakú, egyemeletes épületet 1894-ben alakították át, ekkor helyezték el a középrizaliton a volutás oromzatot Nógrád megye címerével. Az 1949-ben végrehajtott belsõ átalakítási munkák következtében a díszterem baloldali karzatát elbontották.

    Volt Angolkisasszonyok zárdája, Mûemlék jellegû

    Köztársaság tér 9. - Hrsz.:1588/1.

    Az épületet 1840 körül építették klasszicista stílusban. Eredetileg az 1841-ben alapított katolikus nõnevelde volt benne elhelyezve, az Angolkisasszonyok zárdája 1846-tól lett. A felszabadulás után leánykollégium, majd 1973-tól fiúkollégium kapott benne helyet. 1978-tól a kis Árpád Általános Iskola alsó tagozatosainak épülete. Az egyemeletes épület utcai homlokzatán enyhén elõreugró rizalit tengelyében egykor szegmentíves záródású kapubejárat volt, melyet 1945. után befalaztak. Földszinti helyiségeibõl és az egykori kapubejáratból nagyobbméretû ebédlõtermet alakítottak ki.

    Megyei börtön, Mûemlék

    Madách út 2. - Hrsz.:447.

    A késõ klasszicista stílusú börtön 1842-45 között épült. Az épület a volt vármegyeházával alkot építészeti együttest, a megyeháza U alakú udvarának a tengelyében áll. A börtönépület kör alaprajzú, melyet a négy fõtengely irányában rizalitok tagolnak. A rizalitok háromszögû oromzattal vannak lezárva. A vízszintes tagolást a hat szint ablaksorai, valamint az elsõ és második emelet közötti egyszerû párkány adja. Körfolyosós, melyekrõl az elítéltek lakóhelyiségei nyílnak. Az épület a maga nemében ritkaságszámba megy, így építészetileg és történetileg is egyaránt jelentõs értékünk.

    Római Katolikus Plébániatemplom Mûemlék jellegû

    Rákóczi Fejedelem útja 20. - Hrsz.:514.

    A város valószínûleg középkori eredetû templomát 1634-ben, egy másik templom építését 1695-97-ben említették. A mai templomot Balassa Pál kegyúr építette 1740-46 között, ünnepélyes felszentelése az emléktábla szerint 1752-ben történt. A templom 1759-ben kegyúri adományként két Maulbertsch képet kapott, s ugyanebben az évben Révay Antal püspök itt helyezte el az Olaszországból származó Szt. Felicián ereklyét. A templom egyhajós, nem keletelt, kissé elõreugró homlokzati toronnyal épült. Tornya övpárkánnyal, órapárkánnyal, falai lizénákkal tagoltak. Fõbejárata, ablakainak nagy része félköríves kerettel van ellátva. Szentélye keskenyebb, szegmentíves záródású. A hajó három, a szentély kétboltszakaszos, a hevederív és a diadalív kosáríves kialakításúak. Fõ és mellékoltárai, valamint a szószék késõbarokk stílusúak. Karzata öntöttvas oszlopokon nyugszik.

    Lakóház, Mûemlék jellegû

    Rákóczi Fejedelem útja 35. - Hrsz.:1532.

    A klasszicista stílusú lakóház 1820 körül épült, azóta többször átalakították. Egyemeletes, homlokzatának középsõ része rizalitszerûen enyhén elõreugrik. Kapuja az épület elõterében helyezkedik el, szegmentíves kõkerettel kialakítva. A kapu két oldalán falpillérek láthatók, ezek az emeleten féloszlopokban folytatódnak a párkányig. Emeleti ablakai szemöldökpárkánnyal vannak kiképezve, földszintjén e században üzletportálokat alakítottak ki. Ugyancsak ebben a században épült az udvari homlokzathoz az emeleti kõkorlátos terasz.

    Lakóház, Mûemlék jellegû

    Rákóczi Fejedelem útja 37. - Hrsz.:1531.

    A mûemlék jellegû lakóház 1750 körül épült, majd a XIX. század elsõ felében klasszicista stílusban átépítették. Átalakítása nem fejezõdött be akkor, századunkban is végeztek rajta módosításokat. Egyemeletes, homlokzatának középsõ része rizalitszerûen kis mértékben elõreugrik. Kõkeretes kapuja a jobb oldalszárnyon helyezkedik el, záróköve évszám nélküli. Földszintjén két nagyméretû és egy kisebb újkori üzletablak látható. Kapualja részben boltozatos, a kazettás kapuszárnyak luzettáit fekvõ oroszlánok díszítik.

    Volt Kacskovics - major Mûemlék jellegû

    Rákóczi Fejedelem útja 107. - Hrsz.:1239.

    A major a XIX. század elején épült, korábban Kacskovics-, majd késõbb Schiedl - majorként említik. Földszintes, szabadon álló, L alakú épület. Rákóczi Fejedelem útja felõli homlokzatának négy ablakát széles ívekkel összekötött öt pillér fogja közre. Udvari homlokzatán L alakot követõ tornác helyezkedik el, a pilléreket félkör és kosáríves hevederek kötik össze. Udvarán helyezkedik el Kondor Ernõ mellszobra.

    Volt Szerb templom, Mûemlék jellegû

    Szerb utca 5. - Hrsz.:600/1

    A balkánról érkezett szerb telepesek 1787-ben nagyobb templomot építettek. Harangjai 1791 és 1847-ben készültek. 1908-ban lebontották. A mai, megközelítõen keletelt, kisméretû, elõreugró homlokzati tornyos, egyhajós templom 1911-ben, ekletikus stílusban épült. Szentélye a nyolcszög három oldalával záródó. Falai téglaburkolatúak, többszörösen elõreugró koronázópárkánnyal vannak díszítve. A bejárat feletti aranyozott mozaikkép az elmúlt évtizedekben elpusztult, Kupola, illetve félkupolaboltozat fedi. A torony elõterében 1911-bõl szerb nyelvû emléktábla, a szentélyfal külsõ síkján XVIII. századi sírkövek vannak elhelyezve.

    Palóc Múzeum, Mûemlék jellegû

    Palóc-liget 1., - Hrsz.:1.
    (2660 Balassagyarmat, Palóc liget 1., tel.: 35/300-168)

    Nyitva.: K-Szo: 10-16h

    Állandó kiállítás: A bölcsõtõl a sírig - Paraszti ünnepek és hétköznapok Nógrád megyében
    Idõszaki kiállítások: Hazaszeretet, magyarságtudat a népéletben - Felföldi emlékanyag 1848/49.évi forradalom és szabadságharc tiszteletére,
    Feliratos textíliák Észak - Magyarországról

    Izraelita temetõ, Mûemlék

    Temetõ, - Hrsz.:1051.

    Az Izraelita temetõben síremlékek sírkövek találhatók a XVIII. század elejétõl, a XX. századig. A síremlékek mellett a mûemlék kiterjed a ravatalozóra, valamint a kõkerítésre is.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Milánó: Divat és kultura

    Sokak szerint Milánó a legunalmasabb olasz települések egyike, klasszikus óvárosa össze-vissza, tán ha tíz utcából áll, látványosságai egyetlen délután alatt könnyûszerrel végigsétálhatók.

    Ráadásul, ha jobban megnézzük, még csak nem is hasonlít egy rendes olasz városra. Lehet, hogy nem hasonlít, mondják a Milánó-hívek, de ezzel együtt a legtipikusabban európai olasz város, a divat és a dizájn fellegvára: 2,5 millió lábon járó pazar elegancia. Bevallom, jómagam sosem gondoltam volna, hogy ennyire elbûvöl.

  • A Vatikán

    A "minden út Rómába vezet" közmondásos fogalma az olasz fõváros középpontjában, a Tevere partján falba ütközik, de ez nem jelent akadályt. A földkerekség legkisebb, alig fél négyzetkilométernyi területû államát veszi körül, melynek államfõje ugyanakkor több, mint 900 millió katolkius, a világ legnagyobb vallási közössége felett uralkodik. Következésképp a Stato della Cittá del Vaticano, a Vatikánváros állam több, mint egy érdekes maradvány a középkorból.

  • A romok is mutatósak

    Csővár tipikusan az a hely, ahová soha nem jutnánk el, ha nem lenne geocaching. De szerencsére van, következésképpen az ifjak, s a vállalkozó szellemű idősebbek is nekiláthatnak geoládát keresni, például épp Csővár környékén. Miközben konstatálhatják, hogy a Cserhát ősszel is gyönyörű. Ilyenkor erdőben sétálni erre nemigen létezik a látványnak tökéletesen megfelelő kifejezés. Értjük tehát, ha a geoládát keresők jobb híján utóbb ilyesmiket írnak: "fantasztikus a panoráma, és a romok is nagyon mutatósak".

  • A világ legszebb koralljai

    Rio de Janiero, Brazília - A brazíliai Bahia állam partjaitól 70 kilométerre, az Albrolhos korallsziget-csoport közelében vannak Dél-Amerika legszebb koralljai.

    Helyi halászok jelzésére találtak rá a búvárok a 20-70 méter mélyen lévõ csodákra, amelyekrõl egy különleges érzékelõ segítségével háromdimenziós térképeket is készítettek.

    A búvárok paradicsomaként ismert zónába nehéz lejutni, ezért is maradtak eddig ismeretlenek.

  • Pannonhalma

    Az egykori Pannónia provincia adta annak a hegynek a nevét (mons Pannonia), amelyen a Szent Márton nevét viselõ monostor épült, s amely hamarosan "Szent Hegy" (Mons Sacer) lett. A bencés apátságot Géza fejedelem alapította 996-ban. Fia Szent István a második évezred kezdetén látta el birtokokkal és kiváltságokkal Az itáliai és csehországi szerzetesek kezdték meg a közösségi életet, a közös imádságot, a bencésekre jellemzõ lelkipásztori és kulturális munkát. A monostor tagjai minden nap imádkoznak Magyarország sértetlenségéért.

  • Phuket, Ázsia Édenkertje

    Phuket Thaiföld legnagyobb szigete. 540 négyzetkilométeres területe akkora, mint Szingapúré. Csupán egy órányi repülõút Bangkokból, Szingapúrból, és napi összeköttetésben áll a legnagyobb ázsiai repterekkel is. Így Phuket ideális akár a rövidebb kirándulást tevõknek, de még inkább a hosszan kikapcsolódni vágyók számára. A hivatalos adatok szerint mintegy 230 ezren lakják, de ez csupán az állandó lakosok száma, de nagy számú munkaerõ áramlik ide Thaiföld más tartományaiból, nem beszélve az egy idõben itt-tartózkodó 35 ezer turistáról!

  • Világörökségünk: Fertõ / Neusiedlersee kultúrtáj

    A Fertõ-tavat az UNESCO 1979-ben egyedi természeti értékei miatt bioszféra rezervátummá nyilvánította, hiszen Európa nemzetközi jelentõségû vadvize és a kontinens legnagyobb sós vizû tava, az eurázsiai sztyeppe tavak legnyugatibb képviselõje.

    A Világörökség Bizottság mindazonáltal - Magyarország és Ausztria példamutató együttmûködésben és közös irányelvek szerinti elõterjesztése alapján - a Fertõ-tavat / Neusiedlerseet az azt övezõ településekkel együtt 2001-ben mint kultúrtájat vette fel a Világörökségi Listára.

  • Tunézia, ahol a múlt és jelen eggyé válik

    Tunézia Afrika látnivalókban leggazdagabb országa. A kõkori településektõl az ókori Karthágó romjain keresztül a Csillagok Háborúja forgatási helyszínéig rengeteg érdekes hely vár a turistákra.

    Tunézia az-az ország, ahol mindenki talál számára érdekes látnivalót. A múlt iránt érdeklõdõk megnézhetik a kõkori településeket, valamint az ókori Karágó romjait is. A mozirajongóknak is érdemes ellátogatni ide, mert itt forgatták a Csillagok Háborúja címû filmet.

  • Peru - Úszó szigetmatracok a Titicaca-tavon

    Darabokra tépett, kiszáradt nádat szórnak hetente a sziget járószintjére, ugyanis a vízben alul található rész szépen lassan rohad, így fentrõl kell újra és újra pótolni a „talajszintet”, hogy megmaradjon az 50 cm és 1 m közötti magasság. Ezeken a nádszigeteken állnak szintén nádból a kunyhócskáik, még mini templomuk is van. Bedöcögünk a földúton Juliaca városába, ami a maga pár tízezer lakosával a Titicaca-tó környékén majdhogynem metropolisznak számít.

  • Svédország

    Vitorlások véget nem érõ flottája, takaros, pirosra festett nyaralók Stockholm számtalan sziklaszigetén - amelyet õk séreknek neveznek -, kellemes, barátságos, szabadidejüket töltõ emberek: ilyen egy svéd hétvége nyár derekán, amikor kint a szabadban még éjfélkor is világos van. Hétvégén, nyár derekán, Stockholmban ugyanis hatalmas vitorlás-flottában rajzanak ki a svédek ki a sérek (szikla-szigetek) közé; a vitorlások késõbb eltûnnek az ezernyi sziget között.

  • Extrém szálláshely Svájcban

    A svájci Wallis régióban található Chablais-Portes du Soleilben egy elegáns sátortábor várja a síelõket. A Whitepod cég által kialakított bolondos szálláshely közvetlenül a Villars-Gryon síterület közepén található. A szálláshelyeket építtetõ, ökoturizmus terén tevékeny cég kizárólag újrafelhasználható anyagokból építette és rendezte be a fa talapzaton álló sátrakat; többek között fatüzelésû kályha és petróleumlámpa teszi hangulatossá a belsõ teret. A sátrakban megszálló vendégek a síelésen túl a hótalpas túrázást, jégfalmászást és...

  • Szlovénia - ejtőernyős síugrás és hegymászás vízesésen

    A szlovén terepek hátránya, hogy nem túl magasan fekszenek, így nem annyira hóbiztosak, főleg tél végén érhet minket meglepetés. Viszont a pályákat jól karbantartják, és nagy a síelhető terület is. A szlovének elég régóta síelnek, már 17. századi forrásokban is említik a hegyi embereket, akik sítalpakon közlekedtek. Ennek ellenére a magyar turista még viszonylag ritka arrafelé. A szlovák síterepek Budapesthez közel vannak, de nem kell sokat autóznunk akkor sem, ha Szlovéniába indulunk síelni.

  • Rodosz: Sziget az Égei-tengeren

    A régi idõkben a föníciaiak uralkodtak rajta, akik Lindosz, Ialüszosz és Kameirosz városokat alapították. Az i. e. 1. évezred elején szorították ki õket a görögök, fõképpen a dórok.

    A rodoszi városok Halikarnasszosszal, Knidosszal és Kósszal egyesülve szövetséget, úgynevezett hexapoliszt alkottak. A sziget hatalma ezután gyorsan növekedett és különbözõ gyarmatokat alapított. Hatalmát növelte az is, hogy a három régi város milétoszi Hippodamosz mûépítõ tervei szerint i. e. 408-ban a sziget északkeleti végében egy új, a sziget nevét viselõ várost alapított.

  • Genf

    Genf a második legnagyobb lélekszámú város Svájcban (Zürich után). Genf kanton fõvárosa.

    Az ókorban egy kelta törzs, az allobroxok megerõsített határvárosa volt Genava néven. Julius Caesar is járt erre a gall háború során. A népvándorlás során a burgundiak fõvárosa lett 443-ban. A frank birodalomhoz csatolták 534-ben. A középkorban (kb. 400-tól) a genfi püspökök uralták. A polgárság elégedetlensége hozzájárult a reformáció térhódításához. Kálvin János 1536-ban jött elõször a városba, ekkor kiáltották ki a város függetlenségét.

  • Az ideális város Koppenhága

    London - Koppenhága a legideálisabb, legélhetõbb a világ nagyvárosai közül - erre a következtetésre jutott a Monocle címû brit folyóirat.

    A lap 25-ös listáját annak alapján állította össze, hogy egy város mennyire érdekes, milyen ott az életminõség, mennyire vonzó a látogatók számára, milyen lehetõségeket kínál az üzleti élet képviselõinek és az éjszakai élet kedvelõinek.

  • Mezõkovácsháza

    Mezõkovácsháza jellegzetes alföldi kisváros, az Alföld délkeleti részén Békés megyében fekszik. Mezõkovácsháza 1950-ig Csanád, ezt követõen Békés megyéhez tartozik, mindkét közigazgatási rendszerben járási székhely volt.

    A dinamikus fejlõdést felmutató település 1986-ban kapott városi rangot. Olyan híres emberek szülõ- és lakóhelye volt, mint Kalocsa Róza írónõ, a nõnevelés kiemelkedõ alakja; Sármezey Endre gépészmérnök, vasútépítõ, a motoros vontatás bevezetõje.

  • Sevilla, Carmen, matadorok

    Sevilla a bikaviadalok és a flamenco hazája. De itt vannak a legvidámabb vásárok és a legelegánsabb emberek is. Az ősi, előkelő sevillai aréna a legimpozánsabb és az egyik legrégibb Spanyolországban, 1758-ban kezdték építeni. Abban az időben még nem lóhátról folyt a küzdelem. Manapság a spanyolok ünnepi szórakozásnak tartják, míg az EU be akarja tiltani. A 14 000 férőhelyes arénában a szezon húsvét vasárnaptól október elejéig tart, de a "menő" matadorokat csak június végéig látni.

  • A SZIN 2015 hivatalos dala: New Level Empire feat. Szerecsenkirály - Son of the Sun

    A SZIN 2015 hivatalos dala: New Level Empire feat. Szerecsenkirály - Son of the SunMegjelent a SZIN (Szegedi Ifjúsági Napok) hivatalos dalának a klipje. A dalt a New Level Empire a Kelemen Kabátban frontemberével, Szerecsenkirállyal készítette. A Son of the Sun biztos meghozza mindenkinek a nyári fesztiválhangulatot. Lássuk hát az új klipet:

  • Kefalonia

    A szigeten sajátos kultúra alakult ki, melyre hatással volt földrajzi fekvése, a nyugati hódítók hatása, ötvözõdve annak görög voltával és a bizánci hagyományokkal, mely kultúra a szigetet ért természeti csapások ellenére változatlanul fennmaradt. Ezt az örökséget tükrözik a hagyományos búcsúk és vigasságok, szerenádok és áriák, a harangtornyok és épületek architektúrája, a költészet és a népnyelv. A kefaloniaiak jeleskedtek az irodalom, a tudományok és mûvészetek területén.

  • A világ 7 új csodája - A kínai Nagyfal

    A Kínai Nagyfal, a Föld leghatalmasabb építménye. Az egyetlen, amit a világûrbõl is lehet látni. Megépíttetése különös történet… Kína 7, egymással harcoló fejedelemségbõl állt. Az egyik kiemelkedett közülük. 25 év alatt, kegyetlenségének, és diplomáciai érzékének köszönhetõen legyõzte a másik hatot, és egységes birodalmat kovácsolt Kínából, amit négy tenger határolt, egységes jogrendszert alakított ki. Elsõ lépésként "Legfõbb Császárrá" kiáltotta ki magát. Pontosabban Elsõ Császárrá. Nem sokkal ezután összeesküvõk törtek az életére.

  • A világ 7 új csodája - Isla de Pascua (Húsvét sziget)

    Kezdjük mindjárt egy félreértés tisztázásával. A sziget nevében szó sincs többes számról, hisz a közvetlen szomszédságában található "Madáremberek szigetének" nevezett sziklaszirteket túlzás lenne annak nevezni. A sziget hivatalos neve egyébként Isla de Pascua (Húsvét sziget), és pedig azért, mert 1722-ben a Holland Nyugat-indiai Társaság Terra Austrálist kutató expedíciójának vezetõje, Jacob Roggeveen húsvét vasárnapján fedezte fel.

  • Szécsény

    Szécsény város az Ipoly völgyében, a Cserhát elõreugró dombjai között helyezkedik el. Lakosainak száma 6500 fõ, a közigazgatásilag hozzátartozó Pösténypusztával és Benczúrfalvával együtt.

    Szécsényrõl a legkorábbi írásos adatok a 13. században keletkeztek. A Kacsics-nembeli Szécsényi Tamás 1332-ben a ferencesek számára a pápától alapító oklevelet, 1334-ben pedig Károly Róberttõl a helység részére Buda városával megegyezõ kiváltságokat szerzett. A töretlen városfejlõdés egészen a Mohácsi-vészig tartott.

  • Tiszavid

    Már az Árpádházi királyaink korában ismert település volt. 1038-ban vám és sóhivatal mûködött itt. A Munkács- Beregszász- Kisvárda kereskedelmi útvonal keresztezte itt a Tiszát. Akkor még Vídtelke nevû településen keresztül mûködõ kompon szállították a vágómarhát, árucikkeket.

    A település nevének elõtagja a Tisza folyóra utal, míg utótagja valószínû, hogy az 1063-ban élt, s a Gutkeled nemzetséghez tartozó Keled fia Vid comes (ispán) nevére utal, aki Salamon király udvari tanácsosa volt. Személynévi eredetû helynév; a Gut-Keled nemzetség családfáján is szerepel Vid ispán a XI. században.

  • Bécs, az osztrák fõváros

    Bécs, a hangulatok városa. Megtalálható itt a szecessziós és barokk építészet, a komolyzene és a diszkó zene, a keringõ és a kávéház, tehát minden, ami a modern és régi Bécset a legjobban jellemzi.

    Szokás a zene fõvárosának, Közép-Európa kulturális központjának is nevezni. Hozzáteszem, teljes joggal, hiszen nem kisebb nevek alkottak itt, mint az ez évben ünnepelt zeneszerzõ, W. A. Mozart és kortársai: Beethoven és Haydn.

  • Különleges látványosság: üvegpart az öbölben

    Különleges látványosság: üvegpart az öbölbenKülönleges látványosságot hozott létre a természet az oroszországi Ussuri-öbölben, ahol a szél és a víz ereje lenyűgöző üvegpartot varázsolt az eldobált cserepekből, üvegekből és törött porcelánokból. A Siberian Times szerint évtizedekkel korábban nem csak a lakosság hordta a Vlagyivosztoktól fél órányi autóútra található területre a sok üveget és cserepet, hanem a helyi porcelángyár is itt rakta le a nem kívánatos törmeléket. A partszakaszt egy időre veszélyessé nyilvánították a rengeteg törött üveg miatt, ám az évek során a természet gyönyörű látványossággá formálta a szeméttel elárasztott partot.

  • Kolostorfelfedezõ túrázók - Élõ, hajdani és rommá vált pálos helyek

    Egyre nagyobb népszerûségnek örvend a Pálos kolostorok Magyarországon elnevezésû túramozgalom, amelyhez hozzájárul a 2008. júniustól 2009 júniusáig tartó Szent Pál-év, valamint az, hogy az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok pápai jóváhagyásának 700. évfordulója tavaly volt - mondta az utazunk.com-nak Fabók Julianna túravezetõ.

    A Vasas SC természetbarát szakosztályának túravezetõje, Fabók Julianna azzal kezdte ismertetõjét, hogy felhívta a figyelmet: a mozgalomhoz mindenki kapcsolódhat azzal, hogy felkeresi a kiírt látnivalókat.

  • Milliárdokat ér a bálnafigyelésre épülõ ökoturizmus

    Világszerte több mint 2,1 milliárd dollár (488 milliárd forint) bevétel származott tavaly a bálnafigyelésre épülõ ökoturizmusból, amely évente 10 százalékos növekedés elé nézhet - derült ki egy friss tanulmányból.

    A legújabb eredmények ismét feleleveníthetik azt a régóta tartó vitát, hogy vajon a tengeri emlõsök élve vagy halva érnek-e többet. A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) múlt heti agadiri ülésén ötéves stratégiai tervet fogadott el, amelynek célja a bálnalesek gazdasági elõnyeinek és ökológiai kockázatainak feltérképezése.

  • Várna - Bizánci emlékek és tengerpart

    A Fekete-tenger bolgár partszakaszának egyik nagy kikötõvárosa és idegenforgalmi központja egy öbölben fekszik. Trákok alapították az i.e. VI. században, majd görög telepesek is lakták. Régi neve Odesszosz volt. Római kori mûemléke az i.e. II. században épült fürdõ maradványa, az ún.római torony. Érdemes megnézni az egykori görög település feltárt maradványait, és a domboldalban épült régi óvárost, ahol két kisebb, helyreállított, balkáni stílusú mûemlékház is látható. Régi templomai közül a XVII. században épült, félig a földbe süllyesztett Szv. Bogorodica (Miasszonyunk) ma templom-múzeum.

  • Ausztrália - Korallok között teknõsökkel és rájákkal

    Ausztrália keleti partjától nem messze található az UNESCO világörökségeinek listáján is szereplõ fantasztikus képzõdmény, a Nagy Ausztrál Korallzátony. Több száz kilométeren a parttól nem túlságosan messze található íve egyike a világ néhány háborítatlan természeti csodájának. Déli szakasza annyira közel fekszik a szárazföldhöz, hogy a kisebb pénzû turisták számára akár hajóval is megközelíthetõ egy napos kirándulás keretében.

  • A világ 7 új csodája - a mexikói Chichén Itzá

    Kr. elõtt 2000 táján a maják népesítették be a Délnyugat-Mexikóban található partvidéki területet, a Yucatánt. A közép-amerikai indián kultúra Kr. u. 200 és 900 között érte el fejlõdésének csúcsát. Teotihuacán városa a maga 200 000 lakosával hajdan a világ egyik legnagyobb települése volt. A kereskedelem és a mezõgazdaság a virágkorát élte, melynek elõször a Hernán Cortes által vezetett spanyol hódítás vetett véget 1519-ben. A Yukatán félsziget Mexikó egyik legizgalmasabb területe, itt terül el a toltékok fõvárosa, Chichén Itzá, amely megõrizte a hosszú ideig tartó maja kultúra emlékeit.