Csehország fõvárosát nem véletlenül tartják számon Európa legszebb városai között. Történelmi városrésze több mint 1100 éves múltjával, régi templomaival, kastélyaival, szûk, macskaköves utcáival, jellegzetes öreg házaival megragad minden idelátogatót.
A fõváros az ország leghosszabb folyója, a Moldva két partján terül el. Öt részre osztható: a Hradcany (azaz a várnegyed), a Malá Strana (a XIII. századi Kisoldal), a Staré Mésto (a gótikus Óváros), a Josefov (korábbi zsidónegyed) és a Nové Méstro (a XIV. századi Újváros). A város legtöbb látnivalója itt található, és a területeket összekötõ Károly hídon.
A látványosságokat könnyen végig lehet járni gyalog. De a város legismertebb helyén, az Óváros téren találhatunk olyan embereket, akik kis papírtáblán hirdetik, hogy megmutatják nekünk a város látványosságait. A szervezett túrát is választhatjuk, ha nem zavar a tömeg.
A prágai vár talán a legnagyobb ókori vár a világon: 570 méter hosszú, és több mint hét hektáron terül el. Találhatók itt paloták, templomok, galériák, szobrok és kertek. A IX. század óta ez a cseh kormány otthona, habár a nemrég leköszönt Václáv Havel inkább a külvárost választotta.
A váron belül található több építmény. Ezek közül az egyik legnépszerûbb a gótikus Szent Vitus Katedrális, amelyet 1344-ben kezdtek el építeni. A gazdagon díszített templom gótikus tornyai messzirõl láthatók. Az alagsori kriptában cseh királyok és püspökök sírjai vannak, köztük IV. Károlyé is. Az itt található 21 kápolna közül mindenképpen érdemes megtekinteni a legszebbet, a Szent Vencel kápolnát.
A vár területén belül, a 3. udvarban van a Királyi Palota, amelyet a X. században kezdtek el építeni. Az épület központja a lovagi és koronázási terem, amelyet még mindig használnak új elnökök beiktatásakor. A közelben van a királyi udvar, ahol a honvágytól szenvedõ Habsburgok tollaslabda-pályákkal és gyönyörû virágokkal vették körül magukat.
Nem szabad kihagyni a világ egyik legnagyobb gyûjteményébõl álló Játékmúzeumot, amelynek még az ókorból is vannak darabajai, és a földalatti bunkerhálózatot, amit 1950-ben építtetett a kommunista a kormányzás. A várnegyed közepén található Ferdinand Brokoff szobra 1726-ból, amely megemlékezik Prágának a pestissel vívott harcára. Nem messze látható az a XVIII. században épült palota, amely most a külügyminisztérium otthona.
Szintén a várban van a Strahov kolostor és könyvtár, amelyet 1140-ben kezdtek építeni, de csak a XVIII. században fejeztek be. Eredetileg kolostorként mûködött, de a kommunista kormány bezáratta, és börtönbe küldte a legtöbb szerzetest. Ma már kiállítóteremként használják, de az utóbbi években kezdenek visszatérni a szerzetesek. A várbéli séta leghangulatosabb része az Arany köz, ahol a várfalba épített 16. századi kis viskókat láthatunk a szûk, macskaköves utcán. Korábban aranymûvesek lakhelye volt, ma természetesen turistákra szakosodott üzletek vannak itt.
A X. század óta Prága szíve a Staré Mésto (Óváros), amely annak ellenére gyönyörû, hogy turisták tömege látogatja, és túlzottan elüzletiesedett.
Az Óvárosház téren van az öreg városháza, amelyet még 1338-ban alapított Luxembugi János. A városháza növekedett, ahogy az évszázadok alatt számos házat építettek egybe. 1945-ben a nácik lerombolták a gótikus kápolnát és a neogótikus északi szárnyat. A kápolnát késõbb rekonstruálták. Az építmény legnépszerûbb része, az óra (Orloj). Eredetileg 1410-ben helyezték üzembe. Az óra elõtt hatalmas tömeg gyülekezik minden órakor, mert akkor látható az órajáték az apostolokkal, és a homokórát és harangokat mozgató halottakkal.
A Moldván több híd ível keresztül, közülük a leghíresebb a 14. sz.-i Karlúv most (Károly híd). A város legöregebb hídja több mint 600 éve állja a közlekedõk rohamát. Egészen 1657-tól 1858-ig számos híresség szobrát megtaláljuk a hídon. Miközben a látványban gyönyörködünk, azért vigyázzunk a táskánkra is, mert rengeteg zsebtolvaj dolgozik itt. A híd megóvása érdekében autók már nem járnak rajta, és a vízi hordalékok ellen is védik a hidat. A közelben lévõ, 1475-ben épült lõportorony is hozzá tartozik a híd képéhez.
Az Újváros modernsége miatt a turisták által kevésbé kedvelt. 1348-ban IV. Károly alapította, akkor fõleg kereskedõk és kézmûvesek lakták. A XIX. században a külsõ megerõsítést lerombolták, és akkor tervezték meg mostani, modern külsejét. Itt található a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Színház és az Állami Operaház. Érdemes megnézni a Vencel teret, amely a modern Prága központja, rengeteg bolt, hotel, mozi, iroda, étterem és kávéház található itt. Ha valaki vásárolni szeretne, akkor ez kitûnõ hely arra. A város olcsóbb, mint Budapest, úgyhogy az árakat látva kellemesen fogunk csalódni.
A 750 méter hosszú és 60 méter széles tér nagy szerepet játszott a XIX. századi cseh történelemben. 1969-ben itt gyújtotta fel magát egy diák, Jan Palach tiltakozásul a varsói szerzõdés és az elnyomás ellen. 1989 novemberében pedig ezen a téren kezdõdtek el a megmozdulások, amelyek a Bársonyos Forradalomhoz, és a kommunizmus bukásához vezettek.
Érdemes ellátogatni a zsidónegyedbe, és megnézni a régi városházát, a zsinagógákat és a zsidó temetõt. Az 1270-ben épült Régi-új Zsinagóga Európa legöregebb mûködõ zsinagógája. Ha bemegyünk, készüljünk fel, hogy a férfiaknak sapkát, kalapot kell venniük (ami azért kapható a bejáratnál). A régi zsidótemetõ Európa egyetlen megmaradt zsidó temetkezési helye. Körülbelül 12 000 barokk, reneszánsz és gótikus sír található itt egymás tetején, mivel a helyhiány miatt így temetkeztek régen. A temetõt 1478-ban alapították, és körülbelül 100 000 embert temettek ide.
Prága legismertebb újépítésû épületét a város modern jelképének is nevezik. A Moldva partján álló Fred & Ginger épület ötvözi a modern és régies elemeket. A formája miatt "táncoló ház"-nak is nevezett épület megosztja a prágaiakat, de mindenképpen érdemes megnézni.