2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Prága (Csehország)

Prága (Csehország)
Csehország fõvárosát nem véletlenül tartják számon Európa legszebb városai között. Történelmi városrésze több mint 1100 éves múltjával, régi templomaival, kastélyaival, szûk, macskaköves utcáival, jellegzetes öreg házaival megragad minden idelátogatót.

A fõváros az ország leghosszabb folyója, a Moldva két partján terül el. Öt részre osztható: a Hradcany (azaz a várnegyed), a Malá Strana (a XIII. századi Kisoldal), a Staré Mésto (a gótikus Óváros), a Josefov (korábbi zsidónegyed) és a Nové Méstro (a XIV. századi Újváros). A város legtöbb látnivalója itt található, és a területeket összekötõ Károly hídon.
bohócdoktor vizit szja 1%

A látványosságokat könnyen végig lehet járni gyalog. De a város legismertebb helyén, az Óváros téren találhatunk olyan embereket, akik kis papírtáblán hirdetik, hogy megmutatják nekünk a város látványosságait. A szervezett túrát is választhatjuk, ha nem zavar a tömeg.

A prágai vár talán a legnagyobb ókori vár a világon: 570 méter hosszú, és több mint hét hektáron terül el. Találhatók itt paloták, templomok, galériák, szobrok és kertek. A IX. század óta ez a cseh kormány otthona, habár a nemrég leköszönt Václáv Havel inkább a külvárost választotta.

A váron belül található több építmény. Ezek közül az egyik legnépszerûbb a gótikus Szent Vitus Katedrális, amelyet 1344-ben kezdtek el építeni. A gazdagon díszített templom gótikus tornyai messzirõl láthatók. Az alagsori kriptában cseh királyok és püspökök sírjai vannak, köztük IV. Károlyé is. Az itt található 21 kápolna közül mindenképpen érdemes megtekinteni a legszebbet, a Szent Vencel kápolnát.

A vár területén belül, a 3. udvarban van a Királyi Palota, amelyet a X. században kezdtek el építeni. Az épület központja a lovagi és koronázási terem, amelyet még mindig használnak új elnökök beiktatásakor. A közelben van a királyi udvar, ahol a honvágytól szenvedõ Habsburgok tollaslabda-pályákkal és gyönyörû virágokkal vették körül magukat.
Nem szabad kihagyni a világ egyik legnagyobb gyûjteményébõl álló Játékmúzeumot, amelynek még az ókorból is vannak darabajai, és a földalatti bunkerhálózatot, amit 1950-ben építtetett a kommunista a kormányzás. A várnegyed közepén található Ferdinand Brokoff szobra 1726-ból, amely megemlékezik Prágának a pestissel vívott harcára. Nem messze látható az a XVIII. században épült palota, amely most a külügyminisztérium otthona.

Szintén a várban van a Strahov kolostor és könyvtár, amelyet 1140-ben kezdtek építeni, de csak a XVIII. században fejeztek be. Eredetileg kolostorként mûködött, de a kommunista kormány bezáratta, és börtönbe küldte a legtöbb szerzetest. Ma már kiállítóteremként használják, de az utóbbi években kezdenek visszatérni a szerzetesek. A várbéli séta leghangulatosabb része az Arany köz, ahol a várfalba épített 16. századi kis viskókat láthatunk a szûk, macskaköves utcán. Korábban aranymûvesek lakhelye volt, ma természetesen turistákra szakosodott üzletek vannak itt.

A X. század óta Prága szíve a Staré Mésto (Óváros), amely annak ellenére gyönyörû, hogy turisták tömege látogatja, és túlzottan elüzletiesedett.

Az Óvárosház téren van az öreg városháza, amelyet még 1338-ban alapított Luxembugi János. A városháza növekedett, ahogy az évszázadok alatt számos házat építettek egybe. 1945-ben a nácik lerombolták a gótikus kápolnát és a neogótikus északi szárnyat. A kápolnát késõbb rekonstruálták. Az építmény legnépszerûbb része, az óra (Orloj). Eredetileg 1410-ben helyezték üzembe. Az óra elõtt hatalmas tömeg gyülekezik minden órakor, mert akkor látható az órajáték az apostolokkal, és a homokórát és harangokat mozgató halottakkal.

A Moldván több híd ível keresztül, közülük a leghíresebb a 14. sz.-i Karlúv most (Károly híd). A város legöregebb hídja több mint 600 éve állja a közlekedõk rohamát. Egészen 1657-tól 1858-ig számos híresség szobrát megtaláljuk a hídon. Miközben a látványban gyönyörködünk, azért vigyázzunk a táskánkra is, mert rengeteg zsebtolvaj dolgozik itt. A híd megóvása érdekében autók már nem járnak rajta, és a vízi hordalékok ellen is védik a hidat. A közelben lévõ, 1475-ben épült lõportorony is hozzá tartozik a híd képéhez.
Az Újváros modernsége miatt a turisták által kevésbé kedvelt. 1348-ban IV. Károly alapította, akkor fõleg kereskedõk és kézmûvesek lakták. A XIX. században a külsõ megerõsítést lerombolták, és akkor tervezték meg mostani, modern külsejét. Itt található a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Színház és az Állami Operaház. Érdemes megnézni a Vencel teret, amely a modern Prága központja, rengeteg bolt, hotel, mozi, iroda, étterem és kávéház található itt. Ha valaki vásárolni szeretne, akkor ez kitûnõ hely arra. A város olcsóbb, mint Budapest, úgyhogy az árakat látva kellemesen fogunk csalódni.
A 750 méter hosszú és 60 méter széles tér nagy szerepet játszott a XIX. századi cseh történelemben. 1969-ben itt gyújtotta fel magát egy diák, Jan Palach tiltakozásul a varsói szerzõdés és az elnyomás ellen. 1989 novemberében pedig ezen a téren kezdõdtek el a megmozdulások, amelyek a Bársonyos Forradalomhoz, és a kommunizmus bukásához vezettek.

Érdemes ellátogatni a zsidónegyedbe, és megnézni a régi városházát, a zsinagógákat és a zsidó temetõt. Az 1270-ben épült Régi-új Zsinagóga Európa legöregebb mûködõ zsinagógája. Ha bemegyünk, készüljünk fel, hogy a férfiaknak sapkát, kalapot kell venniük (ami azért kapható a bejáratnál). A régi zsidótemetõ Európa egyetlen megmaradt zsidó temetkezési helye. Körülbelül 12 000 barokk, reneszánsz és gótikus sír található itt egymás tetején, mivel a helyhiány miatt így temetkeztek régen. A temetõt 1478-ban alapították, és körülbelül 100 000 embert temettek ide.

Prága legismertebb újépítésû épületét a város modern jelképének is nevezik. A Moldva partján álló Fred & Ginger épület ötvözi a modern és régies elemeket. A formája miatt "táncoló ház"-nak is nevezett épület megosztja a prágaiakat, de mindenképpen érdemes megnézni.