rss
bolhapiac apróhirdetés feladás
  • Berlin, az eggyé vált fõváros

  • A mai Berlinre nem csak azok nem ismernek rá, akik a rendszerváltás elõtt jártak ott utoljára, hanem azok sem, akik tavaly látták. Ha a Guinness-rekordok között létezne a leggyorsabban újjáépülõ város kategóriája, akkor azt biztosan Berlin nyerné.

    Lassan már azok sem emlékeznek rá, hol húzódott a hírhedt berlini fal, akik annak idején a nyugati oldalról többször is átnéztek a keleti oldalra, a direkt erre a célra épített emelvényekrõl. A fal és a tövében húzódó sáv helyén ma már irodaházak és lakóépületek állnak. De nem csak ezért nehéz beazonosítani a fél évszázados megosztottság földrajzi határát, hanem azért is, mert, ha lehet, akkor talán a volt keleti oldal belvárosi része a hangulatosabb, az izgalmasabb, vendéglõkben, kávéházakban gazdagabb.

    Ma már csak ajándék pólókon és hûtõgép-mágneseken olvasható az egykor torokszorító mondat: "You are leaving the American sector". Berlinnek már egyetlen része sem amerikai vagy szovjet. Berlin minden ízében, minden részletében újra berlini. Tele múzeumokkal, építészeti csodákkal, remek éttermekkel, gazdag áruházakkal, európai szinten meghatározó kulturális élettel.

    Aki azt hiszi, hogy egy rövid városlátogatás során megismerheti Berlint, nagyot téved. Hacsak nem híve a gyakori ismétléseknek...

    Nagy döntés elõtt álltak az új metropoliszt felépítõ német és európai építészek a berlini fal leomlásakor. Újjáépítsék-e az egykori Berlint klasszicista házaival, közép-európai tereivel, sikátoraival, gigantikus sugárútjaival és birodalmi pompájával (amelyek egy része természetesen máig meghatározza sok városrész arculatát), vagy belevágjanak a földrész legnagyobb városi építkezésébe, és a történelmi sorsfordulók által üresen hagyott belvárosi telkeken, sõt egész városrészek hûlt helyén felépítsék minden idõk legegységesebb és legmodernebb összefüggõ belvárosát. Az utóbbit választották, de nem volt teljesen szabad a kezük. A régi Berlin készen szállított egy hangulatot és egy életérzést, amelyet a több évtizedes kettéválasztás sem tüntetett el. A múlt század kultúrfõvárosa és a húszas évek léha báljainak színtere, a nemzeteket és nyelveket magába olvasztó közép-európai metropolisz máig õrzi ezeket az emlékeket.

    A királyi és császári Berlin pedig készen szállított olyan megkerülhetetlen alkotásokat, amelyek Berlin felülmúlhatatlan jelképeivé váltak. I. Frigyes király nevéhez fûzõdik az egyik, valóban "megkerülhetetlen" építmény, a Brandenburgi kapu. Az akkor Berlint övezõ erdõségben a király utat vágatott feleségének a pompás Charlottenburgi kastély felé. Az utat ma Unter den Lindenként ismeri a világ, ez talán Európa leghíresebb, de biztosan a legtöbb sorsfordulót látott sugárútja. Ahol a "hársfa sétány" keresztezte az akkori városhatárt, a király megrendelésére 1789-ben kezdték el építeni a kaput, az athéni Akropolisz kapuzatának mintájára. Karl Gotthard Langhans a mai, ezredvégi városalakítók nagy elõdjeként impozáns és grandiózus épületet álmodott meg, tetején a gyõzelem istennõjével. Az istennõ azóta nézi, kik jönnek-mennek a történelmi kapu alatt. Ma leginkább bratwurstot majszoló turistákkal találkozik, akik nyáron a kapun át a tiergarten parkja felé sétálgatnak (ez maradt az egykori erdõbõl), ahol a fûben elterülve bámulják az eget Berlin felett.

    Az égboltot manapság daruk homályosítják el. Hogy mit is építenek nagy tempóban, azt leginkább a Potsdamer Platz sarkán található piros Info Boxban derül ki, amelyet eddig több mint hatmillió látogató nézett meg. Számítógépes animáción látható a jövõ Berlinje, de ha kipillantunk a tetõteraszról, láthatjuk, hogy a Sony üvegpalotája már áll, mellette hegyesszögû toronyház hasítja a berlini szelet. Tervezõje, Hans Kollhoff azt vallja, egy gránittorony is lehet barátságos. Ezért tervezett meleg színû faablakokat a fasszádra, és ezért tagolta finom vonalakkal a torony minden homlokzatát. Szemközt nemrég lakták be a berliniek a Daimler-várost. A cég berlini központját egy mediterrán építészre, az olasz Ranzo Pianóra bízták. Õ az épületben tökélyre fejlesztette, amit a várostervezõk elõre megálmodtak: a grandiózus épület könnyednek hat, terecskéi és belsõ udvarai máris mágnesként vonzzák a berlinieket. Éttermek, üzletek, mozik, szálloda és kaszinó teremtenek itt várost a városban, és hozzák vissza a régi Berlin szellemét új díszletek között.

    Berlin három egyeteme, három operaháza, számtalan színháza ismét nagy kihívás elé állítja Európa többi kultúrcentrumát. A vonzerõt csak növeli, hogy Berlin tudatosan a média fõvárosává is fejlõdik. Aki nyilvánosságot akar, ide, a tévéstúdiók, újságszerkesztõségek és rádióadók falansztervilágába érkezik.

    Bár a város gránitba és acélba öltözve kezd új életet, egy világ biztosan megmarad. Ahogy alkonyodik, nyüzsögni kezdenek a bárok és éttermek a Kurfürsterdammon. Nyugat-Berlin legendás fõutcája, bár a fanyalgók szerint már régen nem az, ami a hetvenes-nyolcvanas években volt, még mindig nyújt igazi nagyvárosi meglepetéseket az éjszaka felfedezõinek. De már ez a környék is versenyezni kénytelen. A város keleti felén, az Oranierburger utca környékén festõmûvészek, írók, építészek, elkallódott tehetségekés szépreményû mûvészpalánták lakják be a bárokat, galériákat, kávéházzal összekötött könyvesboltokat. Aki idejében kezdett itt mûvészettel foglalkozni, mint például Klaus Biesenach, az egykori orvostanhallgató, az ma kultúrpápának mondhatja magát az egyesült város közepén. Biesenach alapította meg a berlini biennálét, amely az egyik legrangosabb képzõmûvészeti kiállítás, és jelzi, hogy egy élõ metropolisz kitermeli magából, és élteti a mûvészetet.

    A berlini éjszaka technozenétõl hangos. A nyaranta rendezett Love Parade, Európa legnagyobb, milliós technofesztiválja ezekben a kis utcákban, a pinceklubokban mintha állandóan tartana. Milyen zene is illene jobban az új évezred elsõ metropoliszához?

    A cikk elkészítésében partnerünk volt a MALÉV!

    A cikkhez további képek is tartoznak! Klikk ide <<<


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Kihagyhatatlan budapesti nevezetességek

    Kihagyhatatlan budapesti nevezetességekTöbb világörökségi helyszín is található itt, többek között a Duna-part látképe, a Budai várnegyed, az Andrássy út, a Hősök tere és a Millenniumi Földalatti Vasút, ami a második legrégebbi a világon, a londoni után. Turisztikailag jelentősek még gyógyfürdői, mivel Budapest a világ egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező fővárosa. Itt van a világ legnagyobb termálvizes barlangrendszere, Európa legnagyobb zsinagógája, valamint a magyar Országház is, ami a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete. Az amerikai Forbes magazin szerint Budapest a 7. „legidillibb európai város”.

  • Kijev csodái

    A végeláthatatlan sztyeppék országának egyik legrégibb városa Kijev. Ukrajna fõvárosát az V. században alapították.

    A három millió lakosú fõváros, a valamikori Kijevi Rusz bölcsõje a Dnyeper partján fekszik. A város túlélte a mongol inváziót, a pusztító tüzeket, a kommunista várostervezést és a második világháború rombolását. Kijev központjától gyalog sincs messze az óváros, melynek leghíresebb látnivalója a XI. században épült Szent Szófia Székesegyház.

  • USA - Ezeket Önnek is látnia kell!

    Philadelphia leghíresebb épülete az Independence Hall, amely elsõsorban nem az épületrõl, hanem a falak között zajlott történelmi eseményektõl híres. Itt írták alá a Függetlenségi Nyilatkozatot, itt tervezték meg a zászlót, és itt tartották az Alkotmányozó Nemzetgyûlést, ahol elfogadták az Egyesült Államok alkotmányát. Mount Vernon városka egy 19 szobás kastélyról híres, de ez a kastély akkora szerepet játszott az amerikai történelemben...

  • Montenegro, a felfedezetlen csoda

    Montenegro idén tavasszal nyerte el függetlenségét és vált le Szerbiáról. A kis hegyi-mediterrán köztársaság fényes jövõ elé néz, tengerpartja reményteljes fejlõdés elõtt áll, hegyei között síelni lehet, alumíniumipara sok bevételt hoz és már több éve eurót használnak (azelõtt a német márka volt a fizetõeszköz). Magyarország a legjelentõsebb külföldi befektetõ a hatszázezres országban. Míg a horvát tengerpartot az idei szezonban több, mint 200.000 magyar látogatja, a montenegrói Adria-partokra jó, ha tízezer elvetõdik. Méltánytalanul.

  • Egyiptom

    Sok kalandfilm és misztikus történet helyszínéül szolgált már ezen mesés és titokzatos világ. Egyiptom és a fõváros Kairó, sokaknak okozott már egy életre szóló élményt, hiszen ami itt látható, olyat egyik ország sem tud mutatni. Egyiptomba érdemes elutazni egész évben, hiszen ebben az országban mindig szép az idõ.

    Vásárolhatunk a szabadáras piacokon, ahol alkudozni lehet, vagy üzletekben és szupermarketekben, ahol fix árak vannak. Az ajándéktárgy-boltok. trafikok és élelmiszer boltok 9 óra körül nyitnak és késõ estig tartanak nyitva.

  • Amsterdam, a szabadság városa

    Hollandia városában több mint 1000 vendéglátóegységet találhatunk, a legtöbbet a belvárosban. Eredeti holland ételt felszolgáló étterem azonban nincs sok, ugyanis ha a hollandok elugranak egy étterembe, akkor nem holland ételt szeretnek enni. Az árak rendkívül magasak (legalábbis egy átlag magyar fizetéshez képest). A borravaló minden szolgáltatás árában benne foglaltatik, így elég, ha annyit fizetsz, amennyit kérnek. Ha a számlára ráírják, hogy „kiszolgálás nincs beleszámítva", az csak azt jelenti, hogy be akarnak csapni. Amsterdam biztonságos város, nem kell tartanunk semmitõl, bárhol is sétálunk. Még a vöröslámpás negyedben is sok a turista. Azért a zsebtolvajokra itt is érdemes figyelni! A „szolgáltatást kínáló hölgyeket" pedig nem ajánlott fotózni, mert az bizony fájdalmas élményekhez vezethet.

  • Az arabok megint nagyot álmodtak: épül a nulla emissziós város

    Abu Dzabi megkezdte a világ elsõ zöld városának építését, ahol nem lesz se szén-dioxid-kibocsátás, se környezetszennyezés, se autóforgalom - olvasható a BBC News honlapján. Az ötvenezres városban fog mûködni egy hidrogén erõmû, az energia nagy részét pedig nap- és szélenergiából állítják elõ – mindez 22 milliárd dollárért. A város neve Maszdar, és nyolc év múlva lesz készen mintegy 22 milliárd dolláros beruházással.

  • Hévíz - Római kori romkert

    Hévíz egregyi városrészén a környék egyik legjelentõsebb császárkori településének maradványait rejti magában a föld, amely csaknem négy évszázadon át, az 1. század elsõ felétõl az 5.század elejéig lakott volt. A számos épületbõl álló település most feltárt, helyreállított és bemutatandó épületét a hosszú használat során többször átépítették. Az I. század elsõ felében egy fagerendákból összeállított boronaház épült fel, amelynek pusztulását tûzvész okozhatta.

  • Strand 200 méter magasan, a hotel tetején!

    A szingapúri Marina Bay Sands Hotel a világ legdrágább szállodája, amelynek tetején 150 méteres medence várja a strandolni vágyókat.

    Lélegzetelállító

    Moshe Safdie tervezte Skypark névre keresztelt komplexum 2010. júniusában nyitotta meg kapuját. A 200 méteres magasságban lévõ, 340 méter hosszú strandon három úszómedence áll a hotel vendégeinek részére.

  • Acapulco és a Pie de la Cuesta

    A nyugati parti kis halászfalu csak négy évtizede ébredt Csipkerózsika-álmából. Óriási fejlõdését mutatja az óceánparti szállodasor és a szórakoztatónegyed, ahol mindenki megtalálja az igényének és pénztárcájának megfelelõt. A kontinens nyugati oldalán levõ gyönyörû öböl már évtizedek óta az amerikai és az európai turisták legkedveltebb úti célja. Közkedveltségét éttermeivel, hangulatos bárjaival, rengeteg programlehetõségével és persze ez egzotikus környezettel és a kellemesen hullámzó tengerrel vívta ki magának a népszerû üdülõhely.

  • Jordánia

    A Közel-Kelet egyik gyöngyszeme a Jordán királyság, Szíriához és Libanonhoz hasonlóan a szent föld része. A királyság földjére való beutazáskor nem kell vízum, viszont kilépéskor illetéket kell fizetnünk, amelynek díja: 8 USD / fõ. Pénzváltásra csak a kijelölt helyeken van lehetõség, de az ismert hitelkártyákat nagyobb üzletekben elfogadják.

    Ez az a világ, ahol jártak már perzsák, asszírok, Nagy Sándor görögjei, rómaiak és kereskedõ arabok.

  • Tatabánya és környéke

    Budapest felõl a Vértes és a Gerecse hegység találkozásának völgyeibõl kilépve, míg nyugati irányból a Kisalföld síkja után a Gerecse zöldellõ vonulatának tövében pillantják meg városunkat a hozzánk érkezõ látogatók.

    A Turul emlékmû és a Szelim-barlang látványa messzirõl vonzza a tekintetet, s idéz fel régmúltra utaló emlékeket, legendákat. Tatabánya Komárom-Esztergom megye székhelye, 3 település egyesülésekor kapott városi rangot. Évtizedeken át a bányászat és a hozzá kapcsoló ipar határozta meg az itteniek életét.

  • A Kék Hegyeken túl

    Sydney házihegye a mindössze két-három órányi autózással elérhetõ Kék-Hegység. Ötven körüli idegenvezetõnk, Harry öreg, legalább húszéves kisbuszával tesszük meg az utat a nemzeti parkba. Amikor áthaladunk a 900 méter magasan fekvõ Leurán, egy kicsi, angolszász stílusú városkán, megtudjuk, ide azért zarándokolnak az ausztrálok, hogy megnézzék maguknak a gyökereiket. Mivel elég magasan van, éghajlata a kontinentálisra emlékeztet, õsszel, tehát úgy március felé megsárgulnak és lehullanak a levelek, elõfordul, hogy télen még hó is esik.

  • Az olasz tengerpartot kedvelik a magyar turisták

    A magyar turisták közül egyre többen választják a tengerparti pihenést, ezek közül is minden második utazás célja Olaszország - derült ki a NagyUtazás.hu nevû, internetes portál csütörtöki közleményébõl.

    A tavalyi fõszezonban, július és augusztus között a külföldre utazó magyarok 21.5 százaléka választott tengerparti nyaralást.

  • A legnagyobb vidéki ötcsillagos hotel

    A legmagasabb színvonalú, öt csillaggal jelzett szállodák eloszlása meglehetõsen egyenlõtlen Magyarországon. A legtöbb Budapesten található, de még ott is furcsa módon, egy kerületben öt, s egymás tõszomszédságában kettõ is mûködik. Vidéken csak néhány. Közülük a legnagyobb nemrég kezdte meg mûködését Debrecenben a város legszebb helyén, a Nagyerdõ kapujában. Amikor Szûcs Jánost, a Hotel Divinus igazgatóját arról kérdeztük, nem túl merész-e az ország gyengébb vásárlóerejû felében lévõ cívisvárosban ötcsillagos hotelt nyitni, határozott nemmel válaszolt.

  • Horvátország kevésbé vonzó

    A július közepi határforgalmi adatok alapján mintegy 15 százalékkal kevesebben érkeztek az elmúlt napokban Horvátországba, mint a tavaly ilyenkor.

    Ugyanakkor átalakulóban is van a turizmus az Adria partján: egyes helyeken a turisták a korábbinál hosszabb ideig maradnak.

    Az elmúlt hétvégén 1,154 millió utas - közülük 912 ezer külföldi - lépett be az ország területére.

  • Peking: az ősiség és modernség hazája

    Peking: az ősiség és modernség hazájaPeking - népességét tekintve - Sanghaj után a második legnagyobb kínai város. A világ egyik legősibb és legmodernebb látnivalóitól roskadozik ez a város, de már nem csak egy fura virtuális múzeum, amit csak nézni lehet, egyre élhetőbb és színesebb. Bár az egyik legdrágább város Kínában, ez nem tartja távol az európai és amerikai turistákat. A szállodák és szállások minősége általában jó, az áruk is kedvező, különösen a szervezett keretek között utazók számára. A látnivalók belépti díja jutányos, de sok a tolakodó csaló és szélhámos minden látványosság körül.

  • Csigavonattal Szabadkára

    Augusztusban a magyar és a szerb vasúttársaság közös marketing akciójának keretén belül ingyen lehetett Szeged és Szabadka között utazni. Ennek az volt a célja, hogy reklámozzák a vasúti közlekedést ezen a vonalon, magyarul kevesebben utazzanak busszal és autóval. Ez mind szép és jó volna, ha az utazás nem kétórás lenne. A www.utazunk.com utazási portált képviselve mi is részt vettünk ezen a reklámutazáson. Reggel 8 órától már gyûltek az ingyenjegyet szorongató utasok a szegedi nagyállomáson, akik zavarodottan néztek egymásra, amikor megérkezett a szerb államvasutak „ezüst-nyila”, vagyis a kicsike szürke motorvonat.

  • Balassagyarmat, "Palócország fõvárosa"

    Balassagyarmat, Civitas Fortissima (a legbátrabb város) az ország északnyugati részén az Ipoly folyó mentén, a Nógrádi-medencében fekvõ 18 ezer lakosú határváros. A jelentõs történelmi múlttal, gazdag kulturális hagyományokkal, vallási sokszínûséggel rendelkezõ település a térség, oktatási, kulturális, gazdasági és egészségügyi központja.

    A rézkor óta lakott település nevét a hét honfoglaló magyar törzs egyikérõl, Gyarmatról, valamint a Balassa család nevébõl eredeztetik. A török idõk után a szlovákok mellett szerb, görög és német kereskedõk, iparosok telepedtek itt le. Balassagyarmat 1790-ben lett Nógrád vármegye székhelye.

  • Milánó: Divat és kultura

    Sokak szerint Milánó a legunalmasabb olasz települések egyike, klasszikus óvárosa össze-vissza, tán ha tíz utcából áll, látványosságai egyetlen délután alatt könnyûszerrel végigsétálhatók.

    Ráadásul, ha jobban megnézzük, még csak nem is hasonlít egy rendes olasz városra. Lehet, hogy nem hasonlít, mondják a Milánó-hívek, de ezzel együtt a legtipikusabban európai olasz város, a divat és a dizájn fellegvára: 2,5 millió lábon járó pazar elegancia. Bevallom, jómagam sosem gondoltam volna, hogy ennyire elbûvöl.

  • Koppenhága

    Évszázados városléte és polgári hagyományai ellenére Koppenhága fiatalos és könnyed város benyomását kelti. Nem csupán híres múzeumok, színházak, galériák és a modern dán design Európa-szerte elismert központja - itt virágzik az iparmûvészet meg az alternatív kultúra is. A látogató lépten-nyomon érzékeli az individualizmus és a tolerancia légkörét. A világ valószínûleg leghosszabb sétálóutcáján...

  • Nem mindennapi látványt nyújt a világ egyik legkülönlegesebb mészkőbarlangja

    Nem mindennapi látványt nyújt a világ egyik legkülönlegesebb mészkőbarlangjaEz a csodálatos barlang nem egy fantasztikus film egyik jelenetéből való, hanem egy nagyon is valóságos, emeletes jellege miatt, a legkülönlegesebb mészkőbarlangok egyike. A “The cave of the three bridges”, vagyis a Három híd barlangját a libanoni Tannourine-ben fedezte fel egy francia barlangkutató, Henri Coiffait 1952-ben. A vízesés és a hozzá tartozó barlangrendszer 1980-ban került feltérképezésre. Az igazán különleges látványt nyújtó vízesés 255 méter magasból zúdul le a háromszintes mészkőbarlang szintjei között.

  • Kétegyháza

    Kétegyháza 4300 lakossal rendelkezõ nagyközség Gyulától 11 km-re délre. A középkori falut 1412-ben említik elõször. Ez a település a 17. század végén, a török kiûzése idején elpusztult.

    A 18. században éledt újjá. 1724-ben Zaránd megyébõl telepítettek román lakosokat, majd az 1800-as évek elején magyarok is érkeztek. A falut rendezték, s ma a betelepített községek sakktáblaszerû utcái, jellemzik. A község legnagyobb magyarországi román nemzetiségû település.

  • Itt a tavasz, vége a lustaságnak

    Mindenki ismeri a tél elmúltával jelentkezõ fáradtság érzetét. Nagy alvásigény, kiszáradt bõr, lapos, fénytelen haj.

    Itt az ideje tehát, hogy mindennek véget vessünk!

    Szabaduljunk meg a szervezetünkben felgyülemlett salakanyagoktól, járassuk be újra izmainkat, egyszerûen rázzuk fel magunkat!

  • Brüsszel

    Ha valaki nem tudná, Brüsszelt nem belgák, nem vallonok, de nem is flamandok lakják, hanem "a brüsszeliek". A hosszabb-rövidebb idõre Belgium (és Európa fõvárosában) megtelepedõ külföldiek, akik egyébként már maguk is színtiszta brüsszeliek, gyakran elkövetik azt a hibát, hogy gyanúsan francia vagy flamand nevû szomszéduktól megkérdezik: a Belgiumban élõ egyik vagy másik nagy népcsoporthoz tartoznak-e. "Je suis bruxellois" (azaz "brüsszeli vagyok") - vágják rá ilyenkor az esetek többségében a megkérdezettek, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

  • Buenos Aires: A Szentháromság városa

    Buenos Aires, Argentína fõvárosa, egyben legnagyobb városa és kikötõje, valamint Latin-Amerika egyik legnagyobb városa.

    A 19. századi polgárháborúkat követõen a város elszakadt Buenos Aires tartománytól és nagyvárossá nõtte ki magát, beolvasztva Belgrano és Flores városokat. Az argentinok szövetségi fõvárosként is nevezik megkülönböztetésül az azonos nevû tartománytól. Az 1994. évi alkotmányban Ciudad Autónoma de Buenos Aires néven hivatalosan is autonóm városi rangot kapott.

  • A falusi és agroturizmus gazdaságunk ütõkártyája lehetne

    A falusi turizmus a nyugati országokban a kerékpáros fiatalok, a kisgyermekes családok és a nyugdíjasok egyik legnépszerûbb pihenési formája, bár nemcsak az õ körükben népszerû.

    Nálunk ez a turisztikai tevékenység igazán még nem futotta ki magát, jóllehet, a gazdasági válság miatt - az elõrejelzések szerint - a belföldi turizmusnak, és azon belül is az olcsóbb pihenési formáknak nõ meg az esélye. Ám ezt a lehetõséget megtorpedózhatja az adókedvezmények eltörlése és az áfaemelés, tehát a szakmai szövetség érthetõen tiltakozik ellenük.

  • Szeged és a Dóm

    A Dóm tér méretét tekintve megegyezik a velencei Szent Márk tér méretével, 12.000 négyzetméter. Ez a tér ad otthont a nemzetközi jelentõségû Szegedi Szabadtéri Játékoknak, mely elôször 1931-ban került megrendezésre. Az észak-európai stílusú, vörös téglás egységes épületek árkádjai alatt látható a Nemzeti emlékcsarnok (Pantheon), mely Klebelsberg Kunónak, az elsõ magyar vallás- és közoktatásügyi miniszternek köszönheti születését és a magyar történelem, irodalom, mûvészet és természettudomány kimagasló személyiségeinek szobrait, dombormûveit tartalmazza.

  • Jó bizonyítványt kaptak a balatoni strandok

    Egy felmérésben 4,3-as átlagosztályzatot kaptak a balatoni strandok, a válaszadók a mosdók állapotában és tisztaságában találták a legtöbb kivetnivalót. A legjobbnak a gyenesdiási "Játékstrandot" találták a 37 balatoni helyszín közül.

    Gyõrffy Árpád, a Balatontipp.hu internetes portál szerkesztõje ismertette a balatoni strandokat bemutató portál legfrissebb felmérésének eredményeit. Az oldal 3192 olvasója az iskolai osztályzatokhoz hasonlóan értékelte a balatoni fürdõhelyeket tíz jellemzõ alapján.

  • Klasszicizmus, kastélyok, kávéházak

    Bécs múlt századi hangulatú utcáit járva ki gondolná, hogy a város több mint kétezer éves? Kelta település helyén épült római helyõrségbõl fejlõdött ki, majd a 13. századtól itt uralkodott a Habsburg-dinasztia. Fénykorát a 18. századtól kezdve az elsõ világháborúig élte, amikor az Osztrák-Magyar monarchia fõvárosa volt. A császári fõváros mûemlékei ma ugyanolyan pompával és eleganciával fogadják a látogatókat, mint egykoron. A Hofburg, a Schönbrunni kastély, Savoyai Jenõ herceg téli és nyári palotája (a Belvedere) régi fényében ragyog.