Celldömölk, Kemenesalja központja, több mint 750 éves múltra tekint vissza. Írásos formában elõször 1252-ben említik, de alapításának pontos ideje nem ismert. A XIII. század közepén két település alakult itt ki. Pórdömölk a jobbágyok és szolgálók faluja, míg Nemesdömölk a jómódúak, nemesek lakhelye lett. A XIII. században a településen bencés apátságot hoztak létre, mely a XVI. századra már messzeföldön híres búcsújáróhelyjé vált. Az apátság „csodatévõ kegyszobrát” a török támadások idején elmenekítették. 
A XVIII. század végétõl a város egyre inkább benépesült, iparosai, kereskedõi, híres vásárai és sóraktára révén hamarosan a környék központjává vált. 1830-ban megalkult a Kemenesaljai Casino, majd a település a XIX. század közepétõl járási székhely lett. A vidéket ekkor érte el a vasút. Kiscell a századfordulóra személy- és áruforgalmával vasúti csomóponttá, áruelosztó és átszállóhellyé vált. Ettõl kezdve népessége szinte robbanásszerûen nõtt.
A két település: Kiscell és Nemesdömölk 1904-ben Celldömölk néven egyesült. 1950-ben Alsóságot, majd 1978-ban Izsákfát csatolták Celldömölkhöz, mely így 1978 január 6.-án kapta meg a városi rangot, s válhatott 12 ezer lakosával Kemenesalja központjává.
1883-ban Celldömölkön született Gáyer Gyula botanikus és jogász, ki korának kiemelkedõ botanikusaként a Ság hegy flóráját kutatta.
Kresznerics Ferenc katolikus esperes és líceumi tanár elsõként vált a Magyar Tudományos Akadémia vidéki tagjává. Sírja az alsósági temetõben található.
Gáyer Gyula nevét ma is két általános iskola viseli, Kresznerics Ferenc pedig a könyvtár névadója.
Celldömölk nyugati határához érkezve ma is megtekinthetõk a XII. századi apátsági romtemplom megmaradt falszakaszai.
A település mûemlékei közül kiemelkedik a Szûz Mária-kegytemplom, melyet 1747-48-ban építettek. Koptok Odó apát a „Csodatévõ Kegyszobor” számára külön kápolnát építtetett és a sekrestye felett kincstárat hozatott létre.
A kegytemlpom mellett található a volt bencés apátság épülete, melyben ma a Polgármesteri Hivatal mûködik.
A templom mögött áll az 1755-ben épült Kálvária, a templom elõtti téren pedig az 1836-ban elkészült Szentháromság-szobor található.
A város kiemelkedõ rendezvényei: a szeptember 12.-éhez - Mária naphoz - köthetõ búcsú; az õsszel megrendezésre kerülõ Sághegyi Szüreti Napok; a májusi Kráterhangverseny a Ság hegyen; a Színházi Találkozó és Fesztivál a Soltis Lajos Színház szervezésében; a Kemenesaljai Mûvészeti Fesztivál; a zeneiskolai Kórustalálkozó; a Nemzetközi Vulkán-footballfesztivál; valamint a településrészek önálló rendezvényei: az Alsósági Tavaszi Napok és az Izsákfai Falunap.
A város megismeréséhez kellmes idõtöltést kíván az utazunk.com!
