rss
bolhapiac apróhirdetés feladás
  • Brüsszel

  • Ha valaki nem tudná, Brüsszelt nem belgák, nem vallonok, de nem is flamandok lakják, hanem "a brüsszeliek". A hosszabb-rövidebb idõre Belgium (és Európa fõvárosában) megtelepedõ külföldiek, akik egyébként már maguk is színtiszta brüsszeliek, gyakran elkövetik azt a hibát, hogy gyanúsan francia vagy flamand nevû szomszéduktól megkérdezik: a Belgiumban élõ egyik vagy másik nagy népcsoporthoz tartoznak-e. "Je suis bruxellois" (azaz "brüsszeli vagyok") - vágják rá ilyenkor az esetek többségében a megkérdezettek, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

    Talán meglepõ, hogy ahol egy ilyen egyszerû kérdésre sincs nyílegyenes válasz, ott más igazságokhoz is csak kerülõ úton lehet eljutni. Brüsszel Párizstól, Londontól vagy Amszterdamtól eltérõen talán nem ejti azonnal rabul szépségével az idelátogatót. Ehelyett akár egy szemérmes lány, kéreti magát, és csak fokozatosan tárja fel igazi arcát, mondhatni szépségét az idegenek elõtt. Ennek az imázsnak csak látszólag mond ellent, hogy a belga fõváros vitathatatlanul a világ egyik legpompásabb és építészetileg legremekebb városközpontját mondhatja magáénak. A flamand reneszánsz stílusát idézõ és a barokk elemeit is ötvözõ híres Grand Place (a fõtér) minden turista elsõ célpontja, akárcsak az innen egy kõhajításnyira lévõ "Pisilõ fiú" (Mannequin Pis), amely a város északi peremén található és az 1958-as világkiállításra épült Atomiummal együtt Brüsszel szimbólumának számít.

    Valljuk be, gondban lenne az, aki az említetteken kívül más nevezetességet akarna felsorolni a belga fõvárosban. Brüsszel tipikusan olyan város, amelyet nem érdemes egy turistabusz ablakából megismerni. Nehéz egyetlen jelzõt találni rá, beskatulyázni és sokak számára éppen ez a tulajdonsága teszi izgalmassá. Brüsszel eklektikus város a szó szoros és tágabb értelmében. A stílusok keveredése nemcsak az építészetre jellemzõ, hanem az egész itteni mikrovilág sajátja, legyen szó a lakóiról, kulturális életérõl vagy akár konyhamûvészetérõl.

    A 979-ben alapított település hosszú története során volt francia, spanyol, holland és osztrák uralom alatt. Maga a város - akárcsak Belgium - a latin (francia) és a német kultúra találkozásánál fekszik, ami részben magyarázattal szolgál arra, hogy miért érzik itt otthonosan magukat a lehetõ legkülönfélébb égtájakról érkezett emberek. Multikulturális és kozmopolita jellegét meghatározza, hogy kétnyelvû (francia és flamand), de az európai intézmények (Európai Unió és a NATO) jóvoltából az angol használata is meglehetõsen széles körben elterjedt. Sok külföldit vonz ide ez a pezsgõ sokszínûség - annyira sokat, hogy becslések szerint a fõváros tíz lakójából három nem belga származású.

    Brüsszel egyik legnagyobb elõnye, hogy kellemes élni benne. Egymillió lakosával még bõven az elviselhetõség határain belül van és bizonyos napszakok kivételével közlekedni is lehet. Más metropolisokhoz való földrajzi közelsége (Párizs, London, Amszterdam és Köln 300 kilométeres körön belül van) nagy szerepet játszott abban, hogy éppen ide teleültek a legfontosabb európai intézmények. A brüsszeliek arra is roppant büszkék, hogy övék a világ egyik legzöldebb fõvárosa. Szép, rendezett parkokból valóban nincs hiány. A város egyik déli kerülete pedig szinte belesimul egy hatalmas erdõbe, a festõi Foret de Soignes-ba, amely néhány kilométerrel odébb a történelembõl jól ismert Waterloot szegélyezi.

    Európa fõvárosát élénk és nyüzsgõ kulturális élet jellemzi. Brüsszelnek sikerült megtalálnia a helyét és sajátos mûvészeti-kulturális arculatát, ami pedig a nagy világvárosok közelsége miatt nem volt túlzottan egyszerû dolog. A brüsszeliek a képzõmûvészetben különösen a szürrealizmusra fogékonyak, a rossznyelvek szerint nem véletlenül. René Magritte szürrealista festõ neve mindenesetre messzeföldön is jól cseng. A jelenkor nagy francia mûvészei is gyakori vendégek Brüsszelben. A Forest-National színpadán mindennaposak a francia és nemzetközi világsztárok fellépései. Mások inkább alkotómûhelynek tekintik Belgium fõvárosát. Maurice Béjart, a világhírû francia balettkoreográfus legtermékenyebb alkotói korszaka éppen Brüsszelhez köthetõ.

    Különleges színfoltja a város kulturális életének a minden évben megrendezett Jazzmaraton, amelyre tízezrek érkeznek külföldrõl. Ilyenkor a város több mint félszáz bárjában és szabadtéren szól a jazzmuzsika és menetrendszerû buszjáratok szállítják a zenebarátokat egyik helyrõl a másikra.

    Brüsszelrõl nem lehet szólni anélkül, hogy ne tegyünk említést a gasztronómiáról. Egyesek szerint az egész város tulajdonképpen egy nagy étterem. A legismertebb "hascsomópont" a már említett fõtér környékén található, ahol speciális fûtött teraszok várják a közszemlére kitett finomságok látványától szabadulni nem tudó járókelõket. A sült krumplival tálalt feketekagyló messzeföldön híres, de legalábbis ennyire népszerûek a "lórúgáserejû" Trappista-sörök, amelyeknek sehol nincs párjuk. Ennek a belgák a megmondhatói, akik egy statisztika szerint fejenként éves átlagban 104 liter sört gurítanak le a torkukon. Külön kuriózumnak számít "a méteres sör": egy méter hosszú ládában legalább 12 üvegnek van hely. De ha valaki végképp meg akarja édesíteni a brüsszeli tartózkodás óráit, akkor jól teszi, ha elutazás elõtt "feltankol" az egyedülállóan finom belga csokikból (a Godiva, a Neuhaus és a Leonidas különösen ajánlott). Ajándéknak sem utolsó, feltéve, hogy a hosszú út alatt kitart otthonig.

    Gyévai Zoltán


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Tirana - a Balkán szíve

    Albániát érintetlen természeti kincsei, az albán fõvárost sajátosan sokszínû balkán pezsgése teszik igazán vonzóvá a turisták számára.

    Tirana építészetében egyszerre van jelen a római, a török és a szovjet hatás. Látnivalói a fõutcára összpontosulnak.

    A város fõterén, a Skander bég téren áll az 1830-ban épült óratorony. Mellette látható az Ethem Bey mecset, amely kupolájával és minaretével a város legjellegzetesebb épülete.

  • Ősszel a leggyönyörűbb Toscana

    Ősszel a leggyönyörűbb ToscanaToscana az olasz reneszánsz szülőföldje, kiemelkedő alkotásokkal az építészet, festészet és szobrászat területén. A mesés szépségű táj, a Földközi-tenger partvidéke, a számos történelmi és művészettörténeti látnivalóban bővelkedő város, - mint Firenze, Siena, Lucca, Pisa, San Gimignano, Cortona, Volterra – egész évben vonzóvá teszik Toscanat a turisták számára. Éppen ezért ezt a tartományt autóval célszerű megközelíteni: az érdekes városok egymástól legfeljebb 100 kilométer távolságba esnek.

  • Szeged Története

    Szeged környéke az õskortól lakott hely, az Öthalom területén bukkantak a legrégibb emberi településnyomokra. A II. század közepérõl, Ptolemaiosz leírásából ismerjük a település legrégibb nevét: Partiszkon. A késõbbi vár helyén római õrállomás vigyázta a tiszai átkelõhelyet, a Maros menti só- és aranyszállítást. A nagyszéksósi hun fejedelmi lelet és számos történeti adat valószínûsíti, hogy Attila székhelye a környéken lehetett.

    Szegedet Baján avar kagán csapatai szállták meg 567 után, s a környék egészen a IX. század kezdetéig avar fennhatóság alá tartozott.

  • Guadeloupe

    A Kolombusz Kristóf által felfedezett nyolc parányi szigetbõl álló szigetcsoport a Kis-Antillák a keleti Karib-tengeren, Dominikától Északra található.

    A szigetek közül a legnagyobb a pillangó alakú Guadeloupe szigete, amely két részbõl áll:

    Basse-Terre trópusi növényzete, mûködõ vulkánja és vízesései kiváló kirándulóterület míg a Grande-Terre csodaszép fehérhomokos tengerpartja és koralzátonyai biztosítják az utasok számára a nyaralást egész évben.

  • Lemesos (Limassol) - A szõlõskertek szívében

    Ciprus második legnagyobb városa, Lemesos, hangulatos kozmopolita hangulatú település, amely a sziget legfõbb kikötõje, továbbá a helyi borászati iparág központja, ráadásul lüktetõ tengerparti nyaralóhely is egyben. Lemesos elsõsorban azért olyan lüktetõ hangulatú város, mert lakói, a lemesosiak imádnak szórakozni. Nem véletlen, hogy éppen itt rendezik meg a sziget két legfontosabb fesztiválját, a pünkösd elõtti Karnevált, amikor egymást érik a jelmezbálok...

  • A hozzánk legközelebbi tenger

    Magyarországról érkezve itt látjuk meg elõször a tengert, s bár nem ez az adriai partvidék legfelkapottabb és talán nem is a legszebb része, sok magyarnak romantikus emlékképei támadnak, ha Crikvenicához közelít.

    A horvátországi nyaralóhelyeket sorra vevõ sorozatunkban ez alkalommal a Kvarner-öböl partvidéki helyeit járjuk be. A közel huszonöt kilométer hosszú üdülõhely öt kisebb várost érint, melyek gyakorlatilag egybeépültek mára.

  • Kefalonia

    A szigeten sajátos kultúra alakult ki, melyre hatással volt földrajzi fekvése, a nyugati hódítók hatása, ötvözõdve annak görög voltával és a bizánci hagyományokkal, mely kultúra a szigetet ért természeti csapások ellenére változatlanul fennmaradt. Ezt az örökséget tükrözik a hagyományos búcsúk és vigasságok, szerenádok és áriák, a harangtornyok és épületek architektúrája, a költészet és a népnyelv. A kefaloniaiak jeleskedtek az irodalom, a tudományok és mûvészetek területén.

  • Tiszaszalka

    A falu létrejöttéhez, elnevezéséhez legenda fûzõdik. Ez arról szól, hogy honfoglaló õseink egy csapata tábor-lakóhelyet keresve a Tisza vonalát követve haladt. Egy a vizektõl, vadaktól védett, az ívelt folyókanyartól óvott magaslaton találtak ilyet. Sátort vertek.

    Éhük elverésére a közeli álló és folyóvizekbõl halat fogtak. Az étkezésüket a halszálkák lassították. A szálkás vacsorára utalva a helyet "Szálká"-nak nevezték maguk mögött. Késõbb a folyó közelsége végett a Tisza elõtagot kapta.

  • Csigavonattal Szabadkára

    Augusztusban a magyar és a szerb vasúttársaság közös marketing akciójának keretén belül ingyen lehetett Szeged és Szabadka között utazni. Ennek az volt a célja, hogy reklámozzák a vasúti közlekedést ezen a vonalon, magyarul kevesebben utazzanak busszal és autóval. Ez mind szép és jó volna, ha az utazás nem kétórás lenne. A www.utazunk.com utazási portált képviselve mi is részt vettünk ezen a reklámutazáson. Reggel 8 órától már gyûltek az ingyenjegyet szorongató utasok a szegedi nagyállomáson, akik zavarodottan néztek egymásra, amikor megérkezett a szerb államvasutak „ezüst-nyila”, vagyis a kicsike szürke motorvonat.

  • Isztambul

    Ma már nem a legendás Orient Expressen, s nem is Graham Greene kalandregényének Ostendébõl induló vonatán, hanem zömében repülõgépen érkeznek a turisták a "hajnalfényben égõ" Boszporusz partjára - a két földrészt, a bizánci az iszlám és a XXI. századi nyugati kultúrát összekötõ - több mint tízmilliós metropolisba, Isztambulba. Ha az Aranyszarv-öböl fölött átívelõ Galata-hídon sétálgatunk éjféltájt, légfürdõzve az uralkodó délnyugati szélben, a "lodoszban", eltelve a holdfénnyel...

  • Hong Kong - mint egy nemzetközi ûrállomás

    A vakáció megtervezésében alighanem a megfelelõ úticél kiválasztása a legnehezebb. A színes prospektusok és az utazási irodák ajánlói nem elég életszagúak, olyan ismerõst pedig nem könnyû találni, aki pont azon a helyen nyaralt tavaly, amit kinéztünk magunknak. Mikor a reptéren megcsap a párás, sós levegõ, s beszívod a tüdõdbe, mikor látod a hatalmas felhõkarcolókat úton a hipergyors reptéri metróról, ahol reklámokat vetítenek egy lapos képernyõn...

  • Turku, a finn élet központja

    Amikor az éjszakák hosszúak (márpedig nagyon hosszúak tudnak lenni), akkor sokkal több mindent lehet csinálni, mint leülni a szobában egy vodka mellé. Síelhetünk, vagy szaunázhatunk. A nyári évszakban a partmenti területek, ideértve az Aland-szigetet és a Turku-félszigetet is, a vitorlázók és a horgászok paradicsomává válik. A belsõ vidékek Európa legnagyobb érintetlen vidékének értékeivel turisták ezreit vonzzák minden évben. A délen fekvõ fõváros, Helsinki több, mint 30 galériával, illetve múzeummal dicsekedhet, míg az északi területek a Télapóval való találkozással kecsegtetnek.

  • Bangkok, Délkelet-Ázsia legnépszerûbb városa

    Bangkok Thaiföld legnagyobb városa, fõvárosa és legfõbb kikötõje, kulturális, oktatási, politikai és gazdasági központja - az egyetlen metropolisz az országban. Bangkok népessége eléri a kilencmillió fõt, éghajlata forró, párás, egész évben 26-31 fok között mozog a hõmérséklet. Lakossága nagyrészt az õshonos thaiakból áll, ezenkívül nagyszámú kínai, indiai, arab, maláj és európai populáció létezik. A helyiek kedvesek és készségesek az idelátogató turistákhoz, hiszen Délkelet-Ázsia egyik legnépszerûbb célpontja a város.

  • Kis Magyar Mediterráneum - Palkonya

    Egy falu a Villányi-hegységben, mely leginkább boráról híres, pedig bõven van még miért idelátogatni. Örökségvédelem és találékonyság – Európa már felfigyelt rá.

    Köztudott, hogy a legtöbb napos órát egy évben az ország déli szegletének lakói élvezhetik. Ezen belül is a Villányi-hegység az egyik legszerencsésebb régió. A borissza népek inkább tavasszal és õsszel zarándokolnak ide, pedig bõven van errefele látni- és tennivaló nyáron is.

  • Uralkodók vendéglátója, a Karapancsa kastély

    Királyi célpont volt a gemenci vad

    II. Vilmos német és Ferenc József osztrák-magyar császár és király is koptatta azokat a padlólapokat, melyek a Hercegszántó közelében, a szerb határ mentén fekvõ, teljesen felújított Karapancsa Kastély és Major épületegyüttesében ma is fellelhetõk. A Gemenci Erdõ- és Vadgazdaság Zrt. tulajdonában lévõ, a szerb határtól pár kilométerre fekvõ komplexum két kastélyból, vadászházból, majorsági épületekbõl és lóistállóból áll egy õsfás terület közepén.

  • Rábapatona

    Rábapatona 2500 lelkes, rábamenti község Gyõr-Moson-Sopron megyében a Rába folyó bal partján. A Gyõrtõl 18 kilométerrel nyugatra található települést a 85-ös számú fõútvonalon, vagy Koroncó érintésével, a Rába hídon átkelve közelíthetjük meg.

    A helyi hagyomány szerint a községet besenyõk alapították. A település nevét elõször egy 1253-ban kiállított oklevélben említik villa Patona alakban. A falu a XIV. század közepétõl a gyõri káptalan birtoka lesz, és ennek köszönhetõen évszázadokon keresztül Káptalan-Patona néven említik.

  • A rettegett Csák Máté vára

    Bajmóc városa a Felsõ-Nyitra völgy gyöngyszeme, itt találjuk Szlovákia legrégebbi gyógyfürdõjét, valamint Közép-Európa talán legszebb és leglátogatottabb kastélyát. A várost már 1113-ban, a zobor-hegyi apátság alapítólevelében megemlítik. A késõbb híressé vált melegvizû gyógyfürdõje már ekkor ismert volt. A híresen szép várának alapjait azonban csak a tatárjárás utáni nagy várépítések idején rakták le. A gyengekezû II.Vencel király együttmûködést reményében 1302-ben Csák Máténak adományozta a várat.

  • Stavros - Ne felejtsétek el Arisztotelész lábujját megdörzsölni!

    A település a Chalkidi-félszigeten található, Görögország északi részén. A tenger meleg volt, szép volt az idõ és a hely is gyönyörû. (A tengerpart homokos, a vízbe érve kavicsos, de beljebb már nem.) Maga a település nem túl nagy, mi viszonylag messze laktunk a központtól, de a parton így is max. 10 perc alatt odaértünk. Igazából két utcában összpontosul az összes üzlet, ott mindent be lehetett szerezni. A legjobb a fõ utcán lévõ pékség, érdemes betérni kirándulás elõtt, ha úgyis korán fel kell kelni. Nagyon finom péksütik voltak reggelente.

  • San Marino

    San Marino a világ egyik legkisebb állama s egyik legõsibb köztársasága. Az országocska Olaszország területén van, alig tíz kilométerre Riminitõl és az Adria partjától. Története a kora keresztény idõkbe nyúlik vissza. A legenda szerint Marinus, egy keresztény kõfaragó rabszolga Dalmáciából, üldöztetései elõl menekülve átkelt az Adrián, s remeteként letelepedett az akkor még vad, úttalan Monte Titanón. Ott alapította meg - így szól a történet - a San Marino-kolostort. A jámbor Marinust egyébként nagy tisztelet övezte, s röviddel halála után, a szentté is avatták.

  • Mozgáskorlátozott utasok a repülõgépen

    Az ép utasokkal azonos jogokat biztosít a légi közlekedésben a mozgássérült és mobilitásukban korlátozott utasoknak egy nemrégiben életbe lépõ európai uniós rendelet. A Budapest Airport, a Malév, a British Airways és a Wizz Air illetékesét kérdeztük, mit jelentenek változást munkájukban a rendelkezések.

    A jövõben a légitársaságok senkitõl sem tagadhatják meg az utaztatást mozgáskorlátozott volta vagy mobilitása más okból történt csökkenése - így elõrehaladott kora vagy vaksága - miatt - mondja ki a rendelkezés.

  • Az Istenek szigete: Kréta

    Magyarországon is igen kedvelt turista célpont Kréta. Az ide látogatók szívesen látogatják a Knósszosz, Phaisztosz és Gortüsz ásatásait, Rethymno velencei kastélyát és a Szamaria-szurdokot. Görögország legdélibb régióját a helybeliek csak Megáloniszosz-nak, azaz Nagyszigetnek becézik.

    Kréta, Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete, 8336 km². Fõvárosa Heraklion. A szigete Európa és Afrika között található, hossza 257 km. Legnagyobb szélessége 60 km, a legkisebb 12 km, amely átlagosan az egész szigetet nézve 20-25 Km.

  • Tata

    A Dunántúl északi részén, a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál helyezkedik el. A Gerecse és Vértes hegységet elválasztó Tatai-árok északnyugati kapujában, az Által-ér folyásánál található.

    A legvalószínûbb, hogy a Miskolz nemzetség Tota nevû tagjától kapta a nevét a település, aki örökösök nélkül halt meg. Az itáliai umber nyelvben Tota, a szabin nyelvben touta, volszk nyelvben tota, illír, trák nyelvben theuta közösséget, emberek közösségét jelenti. Tata közepén az Öreg-tó terül el, partján áll a Tatai vár.

  • Kemeneshõgyész

    Kemeneshõgyész község a Dunántúlon, a Kisalföld szélén, a Kemeneshát, a Kemenesalja és a Marcal-medence találkozásánál fekszik. Veszprém megye északnyugati részén helyezkedik el.

    1951 elõtt Vas megyéhez tartozott. Északról Magyargencs, délrõl Szergény, délkeletrõl Békás és Mezõlak, nyugatról Kemenesmagasi határolja. Csaknem teljesen sík, kavicsos dombháton és a Marcal árterébõl kiemelkedett homokszigeten, teraszokon szántóföldek, akácosok, rétek váltakozva terülnek el.

  • New York kerületei: Brooklyn (5/3. rész)

    Brooklyn New York City öt kerülete (Five Borough) közül az egyik, ez a város legnépesebb kerülete.

    Mintegy 2,5 millió lakosa van. 1898-ig önálló város volt, egy a hollandok által alapított kis településbõl, Breuckelen-bõl fejlõdött ki, ami a Long Island East River felõli oldalán állt és eredetileg a Hollandiai Breukelen városa után nevezték el. Habár már régóta New York City része, a kerületnek önálló városi karaktere van, szemben például Bronx-szal, ami inkább csak Manhattan meghosszabbítása észak felé.

  • Top 4 Luxushajó, amelyre mindenki vágyik! Ön melyiket választja?

    Az amerikai Ask-Men magazin minden évben összeállítja a legtrendibb, és legjobb szolgáltatást nyújtó hajók listáját.

    Az utazunk.com olvasóinak most bemutatjuk a legjobb 4 hajót. Negyedik helyen áll a Crystal Cruises, amely Ázsiai vizeken kínál golf luxusutakat. A teljes út hossza 11 nap. Ezen idõ alatt golf témájú szemináriumok, és versenyek zajlanak profi golfosoknak. Hab a tortán, hogy a hajó kiköt Vietnámban és Thaiföldön is. A feleségek, barátnõk élvezhetik a két úszómedencét, több étterem, valamint a káprázatos kaszinók egyikét.

  • A mágikus sziget: Ibiza

    Ha Spanyolország, mint úti cél szóba kerül a legtöbben a városok közül Madridra, Barcelonára, Cordoba-ra, Sevilla-ra, Granadara, a tengerpartok közül a Costa Brava-ra, a Costa Dorada-ra, a szigetek közül Mallorca-ra és a Kanári Szigetekre asszociálnak. Ibiza még felfedezetlennek mondható a magyar turisták részérõl. Pedig Formentera-val együtt a Földközi-tenger igazi gyöngyszemei. A Spanyolország dél-keleti partjainál fekvõ Baleári szigetcsoportból Mallorca jól ismert a magyarok körében.

  • Írország

    Vigyázat: aki életében egyszer eljutott ide, az örökre az Ír-sziget rabja lesz - kivéve persze, ha ellen tud állni a gyönyörû tájaknak, a barátságos embereknek és az emberléptékû élettempónak, vagy ha ki nem állhatja, ha néha jól bõrig ázik.

    Méretéhez képest az Ír-sziget annyi látnivalót kínál a turistáknak, hogy az már szinte csalás - nem véletlen, hogy a sziget egyik legvirágzóbb iparága a turizmus. Az ide látogatók legtöbbjét a csodálatos táj vonzza, melynek változatosságát sok nagyobb ország is megirigyelhetné.

  • Marosvásárhely - székely titok

    Télen a mindent beborító vastag hótakaró, tavasszal az újjáéledõ természet zsongása, nyáron a büszke fenyõfák hûvöse, õsszel pedig az ezer színben pompázó falevelek kavalkádja – érkezzünk bármelyik évszakban Marosvásárhelyre, a várost körülölelõ dombok, erdõk és mezõk szépsége lenyûgözi az utazót. Mintha egy mesevilágba csöppenne a távolról jött ember: oda, ahol a székelyek balladái, legendái játszódnak. Marosvásárhely nemcsak Erdély egyik legjelentõsebb városa, hanem székelyföld központja is.

  • Közlekedési információk: London

    Az elõvárosaival együtt tízmilliós Londonban egyetlen központosított cég, a Transport for London (TfL) felelõs a tömegközlekedés fenntartásáért.

    A TfL a londoni városháza tulajdonában van, irányító testületének elnöke a mindenkori londoni polgármester, de az operatív teendõket a polgármester által kinevezett biztos látja el. A Transport for London éves költségvetése 10 milliárd font (3500 milliárd forint). Ennek nagyjából a harmada - vagyis pénzügyi évenként 3,3 milliárd font - kormányzati támogatás.

  • Madagaszkár látnivalói

    Madagaszkár látnivalóiMadagaszkár látnivalói között mindenképpen szót érdemel Nossi Bé, a “parfümsziget”. Nossi Bé a turisták legnépszerűbb madagaszkári célpontja. A parfümsziget Nossi Bé Madagaszkár északnyugati partja mellett fekszik, tizenegy vulkanikus krátertóval és számtalan ültetvénnyel tarkított, amelyek csak úgy ontják magukból az ilang-ilang, a vanília, a citromfű és a pacsuli illatát. Itt él a világ legkisebb békája és kaméleonja is. Június és szeptember között pedig a búvárok kedvenc terepe, akik kristálytiszta vízben, különleges halfajokban gyönyörködhetnek.