A tibeti fõváros, Lhásza felé magasló Potala-palotát, amely több száz éven át a dalai lámák téli otthona volt, Peking 53 millió jüanért (6,4 millió dollárért), öt éven át tartó munkával teljesen – és a XVII. század óta elsõ ízben – felújította. „Ilyen költséges renoválásra a központi kormány Kínában azelõtt még sohasem vállalkozott. Amikor 1985-ben ide érkeztem, komolyan féltem attól, hogy a Potala-palota egyszer csak összeomlik” – nyilatkozta az igazgatásáért felelõs bizottság vezetõhelyettese, Csiung Ta. 
A VII. században Szongcen Gampo tibeti király építtetett palotát erre a hegyre, ennek egyetlen épen maradt része a csúcson levõ kápolna. A mai palotarendszer a XVII. században, az ötödik dalai láma uralkodása idején épült.
A Potala szanszkrit szó, a buddhista mitológiában annak az égi tartománynak a neve, ahol Avalokitesvara, „a látó szem”, az egyik legfontosabb bodhiszattva, Tibet védõistene lakozik. A dalai lámát Avalokitesvara földi megtestesülésének tartják, amellett, hogy minden dalai láma közvetlen elõdjének a reinkarnációja.
Mint a nagy kép is jól mutatja, Tibetben még most is láthatók az 1959-as kínai agresszió és az azt követõ vandál pusztítás nyomai, van tehát elég adóssága a pekingi kormánynak. Egyébként Tibetbe csak különleges engedéllyel lehet bejutni, így a fenti hírben szereplõ „tolvajok” minden bizonnyal nemrég betelepült helyi lakosok.
A Potala-palota felújítása óriási feladat elé állította a szakembereket, mert nem használhattak korszerû építõanyagokat, hanem több száz évvel ezelõtt is alkalmazott, korabeli anyagokkal kellett helyreállítaniuk eredeti pompájukban az épületeket. Az egyik legnehezebb feladat például annak az okkersárga habarcsnak az elõállítása volt, amellyel annak idején a padlózatot és a lapos tetõket fedték be. Körülbelül 70 százalékban sikerült elérni az eredeti minõséget. Az évszázadok alatt a palotát tönkretette a természetes erózió és az élõsködõk: férgek rágták meg a pillérek százait és az ablakkeretek ezreit.
A palota helyiségeinek a számáról 1984-ben kezdtek pontos kimutatást készíteni, eddig kétezret számoltak meg, valójában azonban összesen hétezer lehet. Az egykori dalai lámák bebalzsamozott holttestét õrzõ, arannyal és drágakövekkel díszített sztupák (óriási koporsók) talapzata köré most üvegfalat helyeznek, hogy az egerek ne tudják megrágni az aranylemezeket, amelyeket évszázadok alatt megízesített a zarándokok jakvajlámpásainak füstje.
A felújítás befejezése óta a pekingi kormány megháromszorozta a palota karbantartására évente kiutalt összeget, és a tolvajok ellen számítógépes kamerarendszert szereltetett be, amellyel a mûkincseket minden helyiségben szemmel tarthatják.