rss
bolhapiac apróhirdetés feladás
  • A világ 7 új csodája - a pisai Ferdetorony

  • Olasz szakértõk szerint a pisai ferdetorony az elkövetkezõ háromszáz évre biztonságban van. A legrosszabb, ami a pisai ferdetoronnyal a következõ 300 évben történhet, hogy a 12 évvel ezelõtti állapotba kerül - mondta el Carlo Viggiani a Firenzében zajlott 32. Geológus Világkongresszuson. "A torony gyakorlatilag mozdulatlan 2003 szeptembere óta, leszámítva szezonális, ciklikus mozgásait. A geotechnikai stabilizáció sikerült." - állítja Michele Jamiolkowski, a torony helyrebillentõjeként ismert szakértõ.

    Napkeltétõl kezdve a torony felmelegedése miatt fokozatosan nyugat felé dõl, majd mindez észrevehetetlenül megfordul a nap folyamán, mígnem visszaáll eredeti pozíciójába. A ferdeséget földalatti mozgások és kémiai hatások is befolyásolják.

    A homokos, ingoványos altalaj miatt a süllyedés elsõ jelei már az építés legelején megmutatkoztak. Az 1174 és 1350 között épült 55 méter magas torony a legutóbbi idõkig évente a 4 és fél méteres elhajláson túl 1 mm-t távolodott a merõlegestõl. Ezért a tornyot 1990 januárjában lezárták, majd a stabilizációs munkák végeztével 2001. december 15-én nyitották meg újra.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • India legyõzte Olaszországot

    Indiát hozta ki a legnépszerûbb exkluzív utazások versenyében gyõztesnek a Condé Nast Traveller. A luxusutazások bibliájaként számon tartott brit újság felmérésében az ázsiai ország három helyet lépett elõre, leszorítva ezzel a dobogó felsõ fokáról a tavalyi gyõztes Olaszországot. Kihirdette a világ egyik legtekintélyesebb angol nyelvû magazinja, a Condé Nast Traveller a Best of The Best felmérés gyõzteseit. A luxusutazások területén a legjobb úti céloknak számító országok rangsorát szeptember 3-án, a Londoni Claridges Hotelben ismertették ünnepélyes keretek között.

  • Tirana - a Balkán szíve

    Albániát érintetlen természeti kincsei, az albán fõvárost sajátosan sokszínû balkán pezsgése teszik igazán vonzóvá a turisták számára.

    Tirana építészetében egyszerre van jelen a római, a török és a szovjet hatás. Látnivalói a fõutcára összpontosulnak.

    A város fõterén, a Skander bég téren áll az 1830-ban épült óratorony. Mellette látható az Ethem Bey mecset, amely kupolájával és minaretével a város legjellegzetesebb épülete.

  • Egyiptom

    Mottó: "Egy utazás sosem hosszú, ha megtaláljuk azt amit keresünk."

    "A Nílus életadó forrás" -mondják ma is a fellahok, azaz a földmûvesek. Nekem is régi álmom volt Egyiptom földjére lépni. Utazásaim során leginkább a mítoszok, rejtélyek iránti érdeklõdés hajt, hát itt volt belõlük bõven. Bizony az út során gyakran összekeveredett a valóság a legendával.

  • Portó és Észak-Portugália

    Ez a festõi szépségû táj a portugál nemzet bölcsõje. Az itteni Guimaráes várából indult csatába a mórok ellen az ország függetlenségét kivívó Alfons Henrik. Az északi hegyvidéken kanyargó Douro folyó Portó városánál torkollik az Atlanti óceánba. A Mesáo Frio és Pinháo település között elterülõ napsütötte völgyekben terem a szõlõ, amelybõl a világhírû portói bor készül. Kevésbé ismert különleges bor az ugyancsak itteni tájkörzet speciális szõlõfajtájából elõállított zöld bor...

  • Utazás kiállítás - Népszerûek a belföldi wellness hétvégék, akad vevõ a drága külföldi utakra is

    Budapest - Átrendezõdik a piac, ami a belföldi turizmus erõsödésének kedvezhet - állapította meg több utazási iroda képviselõje a kõbányai vásárvárosban csütörtökön nyílt Utazás kiállítás szakmai napján.

    Ez illeszkedik a Magyar Turizmus Zrt. Itthon láss csodát! idei szlogenjéhez. A külföldi úti célok között elõnye van a szomszédos, közeli országoknak, a felsõ tízezer körében pedig idén is az egzotikus, távoli tájak a népszerûek.

  • Szállodai bõvítés Bulgáriában

    A Bolgár Statisztikai Intézet adatai szerint az elmúlt évben az átlagos foglaltság a kereskedelmi szálláshelyeken 24,9% volt, ami 5,2%-kal marad el az elõzõ évhez képest. A kereskedelmi szálláshelyek bevételei a 2008. évi adatokhoz képest 15,5%-kal, 323 millió euróra csökkentek. A külföldi állampolgárok vendégéjszakák utáni bevételek 18,8%-kal, 211 millió euróra csökkentek. A múlt évben a kereskedelmi szálláshelyek, a 10 ágyat meghaladó szállodák, motelek, kempingek, turistaszállások és egyéb szálláshelyet szolgáltatók száma elérte a 3533-t. Ezek 126 100 szobát és 287 400 ágyat foglaltak magukba.

  • Göteborg

    Stockholm után Svédország második legnagyobb városa 600.000 lakossal. Göteborgot 1621-ben alapították, német és holland tapasztalatok alapján csatornarendszerekkel, hiszen a település mocsaras talajra épült. Ennek megfelelõen sok híd, mindenhol jelenlévõ víz, és sok-sok halétterem jellemzi. Göteborg fontos tengeri kerskedelmi és hajózási központtá nõtte ki magát. Svédország legnagyobb hajógyára itt épült, ami jelentõs hatással volt a város iparára, gazdaságára majd száz éven keresztül. A 20. században a Volvo és Svenska Kullagerfabriken lett a meghatározó gazdasági erõ.

  • Barbados

    Barbados a Karib-térség egy kis szigetállama, a Kis-Antillák legkeletibb tagja. Az ország neve a spanyol „szakállas férfi” kifejezésre vezethetõ vissza, és azzal is kapcsolatba hozzák, hogy az itt honos fügefák levelei szakállra emlékeztetnek.

    Nagy-Britanniától 1966-ban függetlenedett. Felszíne sík, éghajlata trópusi. Gazdaságát – a jelentõs idegenforgalom mellett – a cukornádtermesztés, a cukor- és rumgyártás jellemzi. A sziget nagy részét korallzátonyok övezik. Van egy egyértelmûen szélcsendes és egy szél felöli oldala.

  • Szilvásvárad

    Szilvásvárad a Bükk hegység nyugati oldalán a tengerszint felett 345 méterre terül el. Egertől 30 km, távolságra. Autóúton Ózd, Kazincbarcika és Eger felől, vasúton Putnok és Eger felől közelíthető meg. A két vasúti megállótól kb. 15 perces sétával érhetünk a falu központjába, vagy a Szalajka-völgy bejáratához. A busszal érkezőknek a Szalajka-völgyi, azaz Eger felől a második, Ózd és Kazincbarcika felől a harmadik buszmegállóban...

  • Nem ért célba a Titanic

    Sokan egy nagy utazást, sokan a megváltást - egy új világot - remélték a hajóúttól. A hihetetlen méretekkel rendelkezõ vízi jármû gazdagokat, szegényeket, fehéreket, feketéket, egyszóval a társadalom minden rétegébõl származó utasokat vitt volna gyomrában. 1912. április 10-én indult elsõ útjára a világ talán leghíresebb és legrövidebb életû hajója, a Titanic. Amerikába menet tört ketté, és merült el a leküzdhetetlennek hitt hajó pontosan 1912. április 14-én. Jéghegynek ütközött, és elsüllyedt az Atlanti-óceánon. A szerencsétlenségnek 1513 halálos áldozata volt.

  • Mallorca, az ellentétek szigete

    Mallorca a Spanyolországhoz tartozó Baleári-szigetek legnagyobb tagja, változatos természeti adottságai a Földközi tenger egyik legkedveltebb és leglátogatottabb szigetévé tették. Kellemes klímája, strandjai, öblei, régi kolostorai és a városok mediterrán életvitele gondoskodik róla, hogy mindenki megtalálja itt a számítását. A szigetet éles ellentétek jellemzik: nehezen elérhetõ, magányos öblök és zsúfolt tengerparti sétányok számtalan szórakozási lehetõséggel, modern építészet és lenyûgözõ gótikus mûemlékek, nagy hotelkomplexumok és festõi kis falucskák határozzák meg arculatát.

  • Celldömölk

    Celldömölk, Kemenesalja központja, több mint 750 éves múltra tekint vissza. Írásos formában elõször 1252-ben említik, de alapításának pontos ideje nem ismert. A XIII. század közepén két település alakult itt ki. Pórdömölk a jobbágyok és szolgálók faluja, míg Nemesdömölk a jómódúak, nemesek lakhelye lett. A XIII. században a településen bencés apátságot hoztak létre, mely a XVI. századra már messzeföldön híres búcsújáróhelyjé vált. Az apátság „csodatévõ kegyszobrát” a török támadások idején elmenekítették.

  • Kalocsa, a paprika hazája

    Budapesttõl 120 km-re délre, a Dunától mintegy 5 km-re fekszik ezeréves katolikus városunk, a 18.500 lakosú Kalocsa. A Duna-Tisza köze legrégebbi városának legfontosabb, legmeghatározóbb építészeti remekei az egyházhoz kapcsolódnak.

    Az elsõ székesegyházát államalapító királyunk, Szent István építtette, aki megkeresztelkedésével elsõként ismerte el, vette fel, majd terjesztette el népe körében a keresztény vallást. Elsõ érseke Asztrik apát lett, aki elhozta a pápától kapott koronát Magyarországra.

  • Nem mindennapi látvány: virágzó sivatag

    Nem mindennapi látvány: virágzó sivatagA világ leghíresebb badlandjei Észak-Amerika közép-nyugati tájain találhatóak, amelyek a száraz és félszáraz területek agyagban és homokban gazdag vidékeinek lepusztulás formája. A vidéket először les mauvaises terres à traversernek, csak áthaladásra alkalmas területnek nevezték a kietlen vidéket. Azonban tavasszal, ha minden feltétel adott, egy rendkívüli színes robbanásnak lehetünk tanúi gyönyörű vadvirágok formájában. A csapadékmennyiség kulcsfontosságú, de emellett szükség van a rendszeres időközönkénti megfelelő mennyiségű kiterjedő esőzésre.

  • Kiribati (Karácsony-szigetek, Kiribati)

    Kiribati a Csendes-óceán kevésbé ismert és kedvelt turistadesztinációi közé tartozik.

    A korallzátonyt a turisták elkerülik, ezért, aki tényleg nyugodt pihenésre vágyik, annak az ország tökéletesen megfelel. A sziget az Egyenlíton fekszik, de a tengeráramlatok hûtik, ezért a klímája egész évben megfelelõ. A fõváros, Tarawa, nem tartozik a legcsillogóbb üdülõhelyek közé, szervezett programokat is felesleges keresnünk, de az egzotikusabb pihenést kedvelõknek biztos, hogy tetszeni fog a sziget.

  • Venezuela, a legészakibb déli ország

    Venezuela Dél-Amerika legészakabbra fekvõ országa, az Egyenlítõtõl nem messze.

    A klíma trópusi, a tengerpart gyönyörû. A legszebb strandok a híres Margarita szigeten találhatóak.

    Az északi, tengerparti területeken száraz trópusi az éghajlat, míg a Guyanai-hegyvidéken nedves, tropikus. A nagyvárosokban az egészségügyi ellátás megfelelõ. Általában azonnal készpénzzel kell fizetni, de egyes kórházak elfogadnak hitelkártyát is.

  • Kefalonia

    A szigeten sajátos kultúra alakult ki, melyre hatással volt földrajzi fekvése, a nyugati hódítók hatása, ötvözõdve annak görög voltával és a bizánci hagyományokkal, mely kultúra a szigetet ért természeti csapások ellenére változatlanul fennmaradt. Ezt az örökséget tükrözik a hagyományos búcsúk és vigasságok, szerenádok és áriák, a harangtornyok és épületek architektúrája, a költészet és a népnyelv. A kefaloniaiak jeleskedtek az irodalom, a tudományok és mûvészetek területén. A történelembe, mint különc , szatáirára hajlamos, heves vérmérsékletû, szabadságszeretõ, az ismeretlen...

  • Világörökségünk: Fertõ / Neusiedlersee kultúrtáj

    A Fertõ-tavat az UNESCO 1979-ben egyedi természeti értékei miatt bioszféra rezervátummá nyilvánította, hiszen Európa nemzetközi jelentoségû vadvize és a kontinens legnagyobb sósvizû tava, az eurázsiai sztyeppe tavak legnyugatibb képviselõje. A Világörökség Bizottság mindazonáltal - Magyarország és Ausztria példamutató együttmûködésben és közös irányelvek szerinti elõterjesztése alapján - a Fertõ-tavat / Neusiedlerseet az azt övezõ településekkel együtt 2001-ben mint kultúrtájat vette fel a Világörökségi Listára.

  • Dél-Csehországi régió

    Akár Èeské Budìjovice, Jindøichùv Hradec, Písek, Strakonice, Tábor vagy Tøeboò városába látogat el az ember, minden alkalommal olyan helyet ismerhet meg, ahol életre kel, és kézzelfoghatóvá válik a mûvészet és a történelem.

    Dél-Csehország vendégeit egy sor hatalmas középkori vár és fényûzõ kastély várja. A leglátogatottabbak közé tartozik Hluboká nad Vltavou kastélya a közeli ohradai vadászkastéllyal és állatkerttel, a zvíkovi vár és az Orlíki víztározó melletti orlíki kastély, Èervená Lhota kastélya vagy a blatnái vízivár.

  • Kína 4 legszebb városa (képgaléria)

    Az utazunk.com legújabb Ázsiai cikkében megismerhetik Kína legimpozánsabb és legtrendibb 4 városát.

    A sorozatban bemutatásra kerülõ 4 város minden szempontból megfelel a modern város követelményeinek: csillogó fények, pezsgõ nappali-éjszakai élet, felhõkarcolók és elsõre tökéletesnek tûnõ infrastruktúra. Nem meglepõ, hogy Sanghaj a régóta "Kelet Párizsaként" ismert város jött ki gyõztesen. Kína turizmusa a világ turizmusában meghatározó szerepet tölt be.

  • A világ 7 új csodája - Isla de Pascua (Húsvét sziget)

    Kezdjük mindjárt egy félreértés tisztázásával. A sziget nevében szó sincs többes számról, hisz a közvetlen szomszédságában található "Madáremberek szigetének" nevezett sziklaszirteket túlzás lenne annak nevezni. A sziget hivatalos neve egyébként Isla de Pascua (Húsvét sziget), és pedig azért, mert 1722-ben a Holland Nyugat-indiai Társaság Terra Austrálist kutató expedíciójának vezetõje, Jacob Roggeveen húsvét vasárnapján fedezte fel.

  • Kókusz (Keeling) - szigetek

    A lakatlan Kókusz-sziget (spanyolul Isla del Coco, angolul Cocos Island) 500 km-re Costa Rica partvidékétõl a Csendes-óceánban fekszik.

    Területe 24 km². A sziget a kalózok kedvelt búvóhelye volt, akik több száz éven keresztül rejtették ide összerabolt zsákmányaikat, és közben kutatták szorgalmasan elõdeik hagyatékát. Edward Davis angol kalóz a XVII. század végén helyezte el itt elõször értékeit, ám hamarosan meghalt, így nem térhetett vissza értük.

  • Zöld-foki szigetek

    A Zöld-foki szigetek az Atlanti-óceán gyöngyszeme, Afrikától mintegy 450 km-re, nyugatra fekszik. Egzotikus, érintetlen, turisták által alig felfedezett terület, ahol mindig meleg és napsütéses klíma és kristálytiszta, néhol smaragdzöld, néhol azúrkék tenger fogadja az ide látogatót. A szigeteket körülölelõ Atlanti-óceán különleges világa kék bálnákkal, palackorrú delfinekkel és teknõsökkel igazi kuriózum, szélfútta fehér homokos strandjai lenyûgözik a nyaralni vágyókat.

  • Dunaszeg

    Dunaszeg a Szigetköz szívében, Gyõr belvárosától 15 kilométerre elhelyezkedõ település. A Mosoni-Duna partján terül el, annak egy szegletében, innen származik a falu elnevezése is.

    Az 1954-es árvíz után a falu teljesen újjáépült. A régi házak emlékét összesen két lakóház õrzi, melyek közül az egyik védetté lett nyilvánítva. Dunaszeg lakóinak lélekszáma 2009-ben már elérte a 2000 fõt. Folyamatosan nõ a lakosság száma, köszönhetõen annak, hogy eladó építési telek mindig van a településen.

  • Világörökségünk: Hollókõ ófalu és táji környezete

    A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsõként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókõt vette fel a Világörökségi Listára.

    A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentõségnek Hollókõ azzal tett - és tesz - eleget, hogy a XVII-XVIII. században kialakított falu a hagyományos településforma, a tradicionális építészet és a XX. századi mezõgazdasági forradalmat megelõzõ falusi élet páratlan példája, melyet sikerült eredeti állapotában megõrizni.

  • A Csodabogyós barlang titkai

    Megnyitották a nagyközönség elõtt az ország egyik leghosszabb cseppkõ-barlangját. A Csodabogyós barlang a Keszthelyi-hegység peremén, Balatonederics közelében húzódik, az ismert járatok hossza több mint öt kilométer. A turisták hétszáz métert járhatnak be . Többségét persze csúszva-mászva. Ne a legjobb ruháját húzza fel az, aki kíváncsi a Csodabogyó barlang csodáira - tanácsolják a túravezetõk. Itt még érintetlen állapukban láthatók a mészkõ képzõdmények. Kevés a kiépített sétaút. Nekem nagyon tetszett. Voltak nagy csepkövek. Kusztunk, másztunk, piszkos lettem.

  • Kijev csodái

    A végeláthatatlan sztyeppék országának egyik legrégibb városa Kijev. Ukrajna fõvárosát az V. században alapították.

    A három millió lakosú fõváros, a valamikori Kijevi Rusz bölcsõje a Dnyeper partján fekszik. A város túlélte a mongol inváziót, a pusztító tüzeket, a kommunista várostervezést és a második világháború rombolását. Kijev központjától gyalog sincs messze az óváros, melynek leghíresebb látnivalója a XI. században épült Szent Szófia Székesegyház.

  • A Keopsz-piramis titkai

    A gízai Nagy Piramis, más néven Keopsz-piramis titkait 4500 éve kutatják kincsvadászok és régészek, de vannak olyan rejtett járatok az õsi egyiptomi építményben, amelyek máig õrzik titkaikat.

    A Leeds egyetem régészei most egy speciálisan kialakított robottal próbálják felderíteni, mi lehet azokban az aknákban, ahová több ezer éve nem tekintett be senki. A piramis mélyén két kisebb szoba található, ezeket a király fülkéjének, illetve a királynõ fülkéjének nevezték el a régészek.

  • Iszkaszentgyörgy

    Iszkaszentgyörgy Fejér megyében található település, a megyeszékhelytõl, Székesfehérvártól 10 km-re, a Bakony lábánál fekszik. Iszkaszentgyörgy már a honfoglalást megelõzõ évezredekben is lakott hely volt, bronzkori település nyomait tárták fel a község területén.

    Feltételezik, hogy Várpalota - Csór irányából Iszkaszentgyörgyön keresztül egy római idõkben épített út vezethetett, amely Magyaralmás – Csákberény - Csákvár felé haladt.

  • Nagyon francia, kicsit svájci

    Mi a közös Freddie Mercuryban, Chaplinben és Dosztojevszkijben? Mindhárman otthon érezték magukat a Svájci Riviérán. Lausanne-ban Henriette kalauzolt, jópofa, közel hetvenéves nõ, hajában óriási rózsaszínû masnival. Olyan fürgén szaladt, hogy idõnként alig tudtam utolérni. Igazi francia nõ, bár született svájci, tesz a szabályokra, és dühös az erõszakosan dohányzásellenes propagandára. Önfeledten gyújt rá ott is, ahol nem szabad, igaz, francia Svájc ezen a téren is sokkal toleránsabb.