Ródosz, a rózsasziget

Rodosz nevének jelentése “rózsasziget”. Athénból és Theszalonikibõl is eljuthatunk ide repülõvel, de indul járat Kószról és Heraklionból is. Athénból hajójáratok is indulnak a legnagyobb területû Dodekániszosz szigetre. Kis-Ázsiától mindössze 18 km választja el, így az ország legkeletibb területei közé tartozik. Területe vizekben és erdõkben gazdag, a többi görög szigettõl eltérõen ezért egyáltalán nem kopár. A szigeten kiváló strandok és jó állapotú johannita mûemlékek vannak, ezért már régóta a nemzetközi nyaralóturizmus egyik kedvelt célpontja, itt található az ország legnagyobb szállodakomplexuma. A szigetet az ókorban dórok népesítették be, a sziget fénykora az i.e 4. században volt (kereskedelmi jelentõsége még Athénnál is nagyobb volt ekkor). Az önálló, gazdag szigetállam jelképeként készült el a rhodoszi kolosszus, az ókori világ 7 csodájának egyike, amely Héliosz napistent ábrázolta egy 32 m magas bronz szobor formájában. A szobrot egy 10 m-es talapzaton a fõváros kikötõjében állították fel, de egy i.e. 225-ös földrendgés következtében ledõlt, és maradványait azóta sem találták meg. A szigeten késõbb híres szobrásziskola is mûködött (itt készült az ún. Laokoón-csoport). A római birodalom bukása után arabok, velenceiek, bizánciak harcoltak a szigetért, de végül a Szent János rend tagjai hódították meg 1309-ben. A lovagok erõdítménnyé alakították az egész várost, hogy a támadásoktól megvédjék, de a törökök így is meghódították közel 400 évre. A sziget végül a 2. világháború után került vissza az anyaországhoz.

Rodosz városának fõ nevezetességei a középkori városfalak, a johaniták egyéb megmaradt épületeivel (Nagymesteri palota, Lovagok utcája, rendi templom, egykori rendi kórház) és a törökök építményei (Szulejmán dzsámi, Török könyvtár, bazárok utcája, Szulejmán fürdõ – amely ma is mûködik, Ibrahim pasa dzsámi). A mai óváros egy része az ókori városra épült rá, így az utcahálózat helyenként még az ókori nyomvonalat követi.
Ha a szigetre látogatunk érdemes még felkeresni a Pillangók völgyét, amely mintegy 25 km-re van a fõvárostól, Kalmonasz közelében. Itt egész nyáron barna-vörös pillangók ezrei repdesnek körülöttünk. A sziget egyik legrégebbi városa Lindosz, amely két kikötõi öbölben fekszik, homokos strandja és ókori emlékei egyaránt vannak. A jelentõs ókori település akropoliszának helyére késõbb várat építettek, amelyet a johanniták erõdítménnyé alakítottak át. A városközpontban szûk utcácskákban sétálhatunk, ahol árusok és vendéglõk kínálgatják portékáikat és frissítõiket. A város hajótulajdonosainak jólétérõl itt található egykori házaik tanúskodnak. Az óváros látnivalói közé tartozik az ortodox Mária templom (XV. század). Az akropoliszra gyalog vagy szamárháton juthatunk fel, itt szintén ókori (Athéné Lindé templom) és középkori (várkápolna)maradványokat láthatunk, valamint nagyon szép kilátás nyílik innen a környezõ tájra.