A portugál fennhatóság alá tartozó Madeira régóta készteti álmodozásra az utazókat. Meglehetõsen nagy elszigeteltsége révén - 1000 km-re fekszik Lisszabontól és közel 550-re Marokkótól - sokáig az önkéntes számûzetést keresõk helye volt (itt talált menedéket például IV. Károly a Monarchia bukása után), és ma is úgy érezzük: a nagyvilág zajától elvonulva paradicsom-közeli állapotba kerültünk. Elég a botanikus kertbõl letekinteni a városra, sétálni a kiskertekben növõ banánfák között vagy a sziget belsejének a hegyei között, és rájövünk: megérte ekkora távolságra eljönni.
Madeira talán egész Európa legdúsabb növényzetû szigete. A gyakori esõzések, a magas páratartalom és átlaghõmérséklet szubtrópusi klímát eredményez. A sziget másik jellegzetessége az, hogy a repülõteret és a futballpályákat (és a lakatlan fennsíkot) leszámítva gyakorlatilag egyáltalán nincsen rajta lapos terület: minden utca és minden kert valamilyen irányban lejt - sokszor valószínûtlenül meredeken.
Madeira 250 ezer lakosának nagy része a sziget déli részén, illetve kisebb részben körben a tengerparton lakik, míg a sziget közepe szinte teljesen lakatlan. Magának Funchalnak, a sziget "fõvárosának" 100 ezer lakosa van.
Bajomi-Lázár Dávid