Európa szerte, így hazánkban is megfigyelhetõ az a tendencia, hogy a felújított kastélyok szállodaként mûködnek, és ez a tény nem meglepõ. Egy-egy kastély rehabilitációja több milliárd forintot emészt fel és nyilván a befektetõk szeretnék, ha pénzük idõvel megtérülne, erre azonban belátható idõn belül csak a kastély szállodai formában való hasznosítása nyújt lehetõséget. Azonban vannak ellenpéldák is, és most egy ilyen kastélyt szeretnék bemutatni. 
Magát a települést már 1193-ban említik, azonban hosszú évszázadoknak kellett eltelnie addig, amíg a terület a Károlyi család kezébe került az 1830-as évek elején.
A Károlyi-kastély története
1834-ben került a kastély gróf Károlyi György kezébe, aki Széchenyi István legközelebbi barátja, a Magyar Tudományos Akadémia egyik társalapítója. Mindemellett az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnöke, a Védegylet szervezõje, a Kisfaludy Társaság mûködtetõje, tehát a magyar tudományos, szellemi és gazdasági élet egyik legaktívabb résztvevõje volt.
Károlyi gróf a kor szokásai szerint többször járt európai körutakon a '20-as években, 1826. és 1830. között Széchenyi Istvánnal tett közös tanulmányutat. Bizonyára ezen útjai során alakította ki elképzelését, mely szerint a XIX. század közepén megépítette angol-klasszicista kastélyát. Az épületegyüttes egészen 1945-ig a család tulajdonát képezte, akkor azonban elõször vállalati üdülõ, késõbb a Magyarországra települt görög partizánok gyermekeinek otthona lett.
Az '50-es évektõl 1979-ig állami gondozott gyermekek otthonaként szolgált, állaga azonban úgy megromlott, hogy az intézményt ki kellett költöztetni az épület falai közül. Az évtizedek során a Károlyiak otthonának eredeti berendezése a legtöbb magyarországi kastélyéhoz hasonlóan megsemmisült vagy eltûnt. A kastélyhoz 46 hektáros park tartozik, melyben óriás méretû fák (császárfa, görög jegenyefenyõ, vadgesztenyefa) valamint fenyõfélék, tiszafa, kõris gyertyán is fellelhetõk. A fénykorában kerti építményekben gazdag parkban volt fürdõmedence és egy oszlopon álló turulmadár, ezek azonban a II. világháború alatt illetve az azt követõ idõszakban súlyosan megrongálódtak.
Jelen és jövõ
1991-ben az Országos Mûemlékvédelmi Hivatal (OMVH) vezetésével kezdõdtek meg a kutatások, felmérések és állagmegóvási munkálatok. A funkcióvizsgálatok elvégzése után olyan módon tervezték a felújítást, hogy az épületszerkezetben a késõbbi hasznosítás estén további átalakításra ne legyen szükség.
1997-ben a Párizsban élõ Károlyi György által létrehozott Károly József Alapítvány és a MÁG együttmûködési szerzõdést kötött a kastély felújítására és hasznosítására. Az Alapítvány vállalta, hogy 15 éven belül helyreállítja az épületet és ennek fejében kilencvenkilenc évre megkapták a bérleti jogot.
A felújítási munkálatok lassan haladtak. 1999-ben került sor a kápolna felszentelésére, amely a Máltai Lovagrend házi kápolnája. A hosszú ideig eltûntnek hitt, Anton Zallinger pozsonyi festõmûvész által 1782-ben alkotott "Kálvária" c. oltárkép a budapesti Szépmûvészeti Múzeum raktárában volt hosszú ideig, majd a restaurálási munkálatok után a múzeum engedélyével visszakerülhetett eredeti helyére. A kápolnában található egyedileg készített székeket Károlyi György felesége, Károlyi Angelica tervezte. A fõszárny helyiségeit sorra újították fel, a pince szinten kiépült az új gépészeti központ, kazánház, elektromos kapcsolóhelyiség, liftakna.
A kastélyban már jelenleg is mûködik a Fejtõ Ferenc Könyvtár Európai Dokumentációs Központ és az Alapítvány irodája. A végsõ cél az Európai Kulturális Találkozó és Kutató Központ kialakítása és sikeres mûködtetése a kastély falai között, követve ezzel a kastélyépítõ gróf szellemiségét.
Bízzunk benne, hogy a családban lesz elég kitartás ezen roppant nehéz, de nemes cél megvalósítására, vagyis a kastély teljes mértékû felújítására. Nyilván ne azt várjuk, hogy egykori pompáját hozzák vissza, mert az amúgy is lehetetlen, de azért adjon lehetõséget arra, hogy múltbéli szépségét egy kicsit megismerhessük. Kívánom mindenkinek, aki felkeresi e kastélyunkat, hogy érezze jól magát és emlékekkel gazdagodva térjen haza!
helloinfo