Bécs, a hangulatok városa. Megtalálható itt a szecessziós és barokk építészet, a komolyzene és a diszkó zene, a keringõ és a kávéház, tehát minden, ami a modern és régi Bécset a legjobban jellemzi.
Szokás a zene fõvárosának, Közép-Európa kulturális központjának is nevezni. Hozzáteszem, teljes joggal, hiszen nem kisebb nevek alkottak itt, mint az ez évben ünnepelt zeneszerzõ, W. A. Mozart és kortársai: Beethoven és Haydn.
Bécs nagyon gazdag város. A császárok évszázadokon át gyarapították a gyûjteményeiket. Gondolhatunk itt zsebórákra is, de a világszerte ismert festõk mûalkotásaira is. A festmények, amik Klimt, Dürer, Raffael és Tiziano kezei alól kerültek ki, a legnagyobb bécsi múzeumok gyûjteményében csodálhatók meg. De nem csak a császárok gyûjteményeiben gyönyörködhetünk, hanem gyönyörû ékszereikben is a Hofburg kincseskamrában.
Az 1,6 millió lakosú fõváros magához vonz. Ezt a hatást könnyen eléri kis utcácskáival, minden korosztálynak felejthetetlen élményt adó programjaival, hangulatos kávéházaival és borozóival és a mûvészet szeretetével. A várost nagy-részt barokk épületei határozzák meg, amelyek fõként Mária Terézia császárné, és Ferenc József császár idejében épültek.
Az uralkodói pompa leginkább a Schönbrunni kastélyban figyelhetõ meg, ami megannyi parkjával, varázslatos üvegházával és állatkertjével hívogatja látogatóit. A császári élet mindennapjaiba nyerhetünk betekintést a Hofburgba látogatva, ahol a császári idõben a birodalmat irányították.
Bécs mindamellett, hogy megõrizte hagyományait - hiszen még a városalapításból fennmaradt épületekkel is találkozhatunk ott sétálgatva - kifejezetten modern oldalát is megmutatja a turistáknak. Gondoljunk csak a híres Hundertwasser-házra, amelynek modern, színes festményei igazán elragadóak és látványosak. Különlegessége a többi nagyvárossal szemben, hogy rengeteg zöldterülettel rendelkezik, mint például a Bécsi erdõ vagy a Duna-sziget, ahol egy padon megpihentethetjük a városnézéstõl elfáradt tagjainkat.