2024.03.29. - Auguszta

A rettegett Csák Máté vára

A rettegett Csák Máté vára
Bajmóc városa a Felsõ-Nyitra völgy gyöngyszeme, itt találjuk Szlovákia legrégebbi gyógyfürdõjét, valamint Közép-Európa talán legszebb és leglátogatottabb kastélyát. A várost már 1113-ban, a zobor-hegyi apátság alapítólevelében megemlítik. A késõbb híressé vált melegvizû gyógyfürdõje már ekkor ismert volt. A híresen szép várának alapjait azonban csak a tatárjárás utáni nagy várépítések idején rakták le. A gyengekezû II.Vencel király együttmûködést reményében 1302-ben Csák Máténak adományozta a várat.
bohócdoktor vizit szja 1%

A legenda szerint a kiskirály már jóval az adományozás elõtt elfoglalta a várat.

Csák Máté 1301-ben, az utolsó Árpád-házi királyunk, III. András halálkor, egy citrusfát ültetett a vár parkjában. A fa hatalmasra nõtt, ágai elérték a 28 méteres magasságot, s az évek során sok ünnepséget tartottak árnyékában. Csák Máté halála után a vár visszaszállt a királyra, aki várnagyokkal kezeltette. A várnagyok némi zálogösszeg befizetése ellenében szinte korlátlan urai voltak a várnak.

A XIV. század végén Bajmóc vára magánkézre került, Zsigmond egy idegenbõl beszármazott s a polgári rendbõl gyorsan felemelkedett új-nemesnek, a Firenzei Onufriusnak adományozta. Valójában a zala-megyei peliskei uradalomra kapott királyi adományt, ezt cserélte el Bajmócért, de a várra és a hozzá tartozó birtoktestre már csak fiai kapták meg az adománylevelet 1430-ban.

Az olasz Onufrius utódai, akiket magyarosan Noffryaknak is neveztek, bár nem sokáig voltak a szép vár gazdái, de ez idõ alatt nagy változásokat vittek véghez. Miután négy testvér lakott benne, olyan tágasra építették, hogy ma is legterjedelmesebb lakóváraink sorába tartozik. Birtoklásuk ideje egybeesik a huszita felkelés korával, így a vár külsõ erõdeire is nagy gondot fordítottak. Ennek eredményeként a csehek nem tudtak betörni a várba.

Az utolsó Onufrius 1485-ben fiúörökös nélkül hunyt el, a vár pedig Mátyás királyra szállt. Igazságos királyunk igen kedvelte a bajmóci kastélyt, sokat idõzött itt, és nagy lakomákat rendezett az említett citrusfa alatt. A várat törvénytelen fiára, Corvin Jánosra hagyta, aki azonban Mátyás halála után gyorsan, 1493-ban elveszítette azt. A trónért folyó harcok során a Szapolyai családnak sikerült megszereznie a várat. Uralmuk mindössze 30 évig tartott, majd hûtlenség címén elveszítették Bajmócot.

I.Ferdinánd 1527-ben legmegbízhatóbb hívének, Thurzó Eleknek adományozta a kastélyt. A Thruzó család rendkívül jó gazdának bizonyult. Az épületet folyamatosan jó karban tartották, s bár fõként gazdasági épületeket emeltek, az erõdítéseket sem hanyagolták el. Birtoklásuk alatt a török két ízben is eredménytelenül ostromolta a várat. Az építkezések nyomán az erõdítmény fokozatosan alakult át reneszánsz kastéllyá.

A Thurzó család után a Pálffyak következtek. 1637-ben Pálffy Pál nádor kapott zálogjogon királyi adományt Bajmócra. Innen kezdve a XX. századig a Pálffyak nádori ága birtokolta a várat. Pálffy Pál folytatta az átépítéseket, de a legjelentõsebb változás az utolsó Pálffy, Pálffy János idején történt.

A gróf az õsi építményt teljesen kiforgatta eredeti alakjából, s egy romantikus stílusú kastéllyá formálta. Végrendeletében meghagyta, hogy a kastélyt alakítsák múzeummá és számos antik darabból álló gyûjteményét állítsák ki benne. Álma azonban nem válhatott valóra, örökösei elõször a gyûjtemény igen értékes darabjait tették pénzzé, majd 1939-ben a kastélyt is eladták, a gyógyfürdõvel és a környezõ földekkel együtt Jan Batának, a Bata cipõgyár tulajdonosának. Új szerzeményét azonban nem élvezhette sokáig, mert a második világháború után a kormány elkobozta azt. Ma múzeumként mûködik, valamint koncerteknek és egyéb kultúrális rendezvényeknek ad helyet.

A vár két részbõl áll, a külsõ sokszögû óvárból és az ötemeletes újvárból, amelyben nem kevesebb, mint 100 szoba található. Mai formáját 1889-1910 között nyerte el, Hubert József tervei alapján romantikus stílusban, neogót és neoromán részletekkel építették át. Számos tornyával, díszes ablakaival, gyönyörû parkjával igazi mesebeli kastély, amelyet tényleg érdemes meglátogatni. A parkban még ma is ott áll a Mátyás király által olyannyira kedvelt citrusfa, de egy hûs barlang és egy kedves kis tó is felkutatásra vár. A város híres állatkertjét se hagyjuk ki! Természetesen a megfáradt utazóknak pompás felfrissülési lehetõséget nyújt a méltán híres gyógyfürdõ. Egy igazán tökéletes hétvégét tölthetünk el itt.