Hévíz egregyi városrészén a környék egyik legjelentõsebb császárkori településének maradványait rejti magában a föld, amely csaknem négy évszázadon át, az 1. század elsõ felétõl az 5.század elejéig lakott volt. A számos épületbõl álló település most feltárt, helyreállított és bemutatandó épületét a hosszú használat során többször átépítették. Az I. század elsõ felében egy fagerendákból összeállított boronaház épült fel, amelynek pusztulását tûzvész okozhatta. 
A kelet felõl porticussal (oszlopos tornáccal) ellátott épület meleg, langyos és hideg vizes fürdõmedencével is rendelkezett. Ennek ellenére nem biztos, hogy az épület a villagazdaság lakóépülete volt (villa urbana) hiszen központi fûtésnek nem találták nyomát. (Korábbi, 2001- es nyilatkozatokban még feltételezték a központi fûtés meglétét!)
Az épület vélhetõen a II. század vége felé elpusztult, a III. században azonban más belsõ elrendezéssel újjáépült, sõt egy Mithras szentélyt is kialakítottak benn. Az oltár alapkövét a feltárás során megtalálták.
A szentélyt és az épületet a IV. században lerombolták, azonban hamarosan ismét felépült, mígnem az V. század elején véglegesen elpusztult. A létesítmény funkciója ebben a periódusban is bizonytalan, vélhetõen valamilyen gazdasági tevékenységre használták.
A három építési periódust átélt kõépületet 2001-ben és 2003-ban tárták fel, Dr. Müller Róbert vezetésével. (Lásd "Hévíz" folyóirat 2004. évi 1. szám, Müller Róbert: "Római-kori épület feltárása Hévíz Egregy városrészében" címû tanulmánya.)
A feltárások és a helyreállítás összességében több, mint 10 millió forintba került, melyhez a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 5 millió forint támogatást nyújtott, a fennmaradó részt pedig Hévíz Város Önkormányzata biztosította.
A római kori romkert nyitott létesítmény, korlátlanul látogatható.
Dr. Szarka Lajos