2024.03.29. - Auguszta

Jekatyerinburg

Jekatyerinburg
Jekatyerinburg a Szeverdlovszki terület központja, és Oroszország legnagyobb ipari városa.

Az Ural hegység keleti részén, az Iszety folyó partján fekszik. A város nyugati határán húzódik Európa és Ázsia határvonala. A negyedik legnagyobb város Oroszországban, közel 1,3 millió lakossal. Jelentõs ipari szerepe mellett a régió vezetõ oktatási és tudományos központja. Az 1721-ben alapított települést I. Katalin tiszteletére nevezték el Jekatyerinburgnak.
bohócdoktor vizit szja 1%

A hivatalos születésnap 1723. november 28., ekkor kezdte meg mûködését a város elsõ vasfeldolgozó üzeme. 1924-tõl 1991-ig Jakov Mihajlovics Szverdlov, a bolsevik mozgalom vezetõje nevét viselte a település. 1991-ben a városi duma képviselõi állították vissza az eredeti elnevezést.

Az Októberi forradalom után 1918-ban a bolsevikok itt tartóztatták le, és végezték ki a Romanov dinasztia utolsó orosz cárját, II. Miklóst és családját. Oroszország nagy ipari központjává az 1920as években vált a város, ekkor építették a híres Uralmas-t, ami Európa legnagyobb nehézgépgyára lett. A II. Világháború alatt számos üzem termelését helyezték át ide a harcok által érintett területekrõl.

Látnivalók

Operaház, cirkusz, múzeumok, színházak, könyvtárak, mozik, továbbá éttermek, kávézók, pubok és nightclubok széles választéka tárul az ideérkezõ látogató elé. A város ideális a téli sportok kedvelõinek a téli idõszakban, nyáron pedig számtalan folyó és tó várja a fürdeni vágyókat. A környezõ hegyek népszerûek a hegymászók és a biciklisek körében. Az Oroszországban oly kedvelt vadászat szerelmeseit pedig a várost körülvevõ erdõk várják.

Jekatyerinburg egyik legszebb épülete, az 1912-ben épült operaház, amely egészen napjainkig páratlan Oroszország ázsiai részén. A város szívében található az 1723-ban felállított gát (Plotinka). A lenyûgözõ XVIII. századi építmény a város ipari jelentõségét hangsúlyozza. A gát egyike azon régi gyári építményeknek, amelyet megõriztek, felújítottak. További ilyen épületek a Természeti Múzeum, az Urali Építészet Történeti Múzeuma – mindkettõ az úgynevezett Történeti Közparkban található. Szintén itt látható a város legöregebb épülete, amely 1764-ben épült. A nemrég felújított mûemlék jelenleg Szépmûvészeti Múzeumként üzemel.

A XVIII. században Jekatyerinburg jórészt fából épült város volt, bár voltak kõépületek is. A század vége felé, a XIX. század elején a klasszicizmus hatása befolyásolta a város képét. A stílus leghíresebb példája a Voznesenskaja hegyen lévõ palota, és fényûzõ parkja. Templomok és kápolnák teszik teljessé a város panorámáját (bár a XX. század elején még körülbelül 50 templom volt a városban, mára csak 6 maradt fenn).

Építészetileg jelentõs épületek még: a Fõposta, az "Uralski Rabochi" nyomda, a filmstúdió, a híres Fehér Torony és a Dinamó Stadion. A szovjet idõszak új trendeket hozott az építészetben, ebbõl a korszakból maradt ránk a Katonai Fõhadiszállás épülete, az Urali Állami Mûszaki Egyetem, a Vasúti Közigazgatás és a Filharmonikusok társaságának épülete.

Közlekedés

Jekatyerinburg nemzetközi légikikötõje korábban katonai repülõtér volt, 1943-ban nyílt meg a polgári légi forgalom elõtt. A város Oroszország egyik legjelentõsebb vasúti csomópontja, a Transzszibériai vasút vonalán fekszik, és hét fõvonal indul innen. Tömegközlekedése is fejlett. Bár a jekatyerinburgi metrónak mindössze 7 állomása van, jelentõsége igen nagy, mivel a város ipari területét az Uralmas-t köti össze a belvárossal.

Malev.hu