San Marino a világ egyik legkisebb állama s egyik legõsibb köztársasága. Az országocska Olaszország területén van, alig tíz kilométerre Riminitõl és az Adria partjától. Története a kora keresztény idõkbe nyúlik vissza. A legenda szerint Marinus, egy keresztény kõfaragó rabszolga Dalmáciából, üldöztetései elõl menekülve átkelt az Adrián, s remeteként letelepedett az akkor még vad, úttalan Monte Titanón. Ott alapította meg - így szól a történet - a San Marino-kolostort. A jámbor Marinust egyébként nagy tisztelet övezte, s röviddel halála után, a szentté is avatták. 
Az idegenforgalom egyébként a kis appennini köztársaság legfontosabb bevételi forrása. Évente több millió turista keresi fel az országot. Az olasz idegenforgalom is hasznot hajt San Marinonak: az idelátogatók többsége az adriai tengerparton nyaral. Aki megteszi a kitérõt a 4400 lakosú városkába, fel a Monte Titanóra, ne számítson se nyugalomra, se felüdü-lésre. A szûk utcákon és tereken hömpölyög a turisták áradata. Gyönyörû viszont a kilátás a kormánypalota elõtti teraszról - amelyben az államtanács székel, és a Parlament ülésezik - nyugat felé, az Appenninek hegyláncára. A parlament épülete elõtt hagpományos egyenruhába öltözött milícia áll õrt. 180 fõs hadsereghez nincs szükség hadkötelezettségre. Ha azonban az államocskát veszély fenyegetné, minden 16-55 éves férfi köteles lenne fegyvert fogni. A három bástya ormairól ellátni Rimini lankás tengerpartjára s az Adria kéklõ vízére.
A bélyegkereskedelem jelentõsége alig marad el az idegenforgalom mögött. Ebben csak kis része van a képes levelezõlapok fölbélyegezésének, sokkal nagyobb annak a ténynek, hogy San Marino a bélyeggyûjtõk számára Európa egyik legvonzóbb gyûjtõterülete. A "Repubblica di San Marino" feliratú postai értékcikkeket a bélyeggyûjtõk az egész világon szeretik. A köztársaság rendszeresen küldi szét a gyûjtõknek a világ minden tájára a többnyire nagyon szép bélyegeket.
Nagyutazas.hu