Mi a közös Freddie Mercuryban, Chaplinben és Dosztojevszkijben? Mindhárman otthon érezték magukat a Svájci Riviérán. Lausanne-ban Henriette kalauzolt, jópofa, közel hetvenéves nõ, hajában óriási rózsaszínû masnival. Olyan fürgén szaladt, hogy idõnként alig tudtam utolérni. Igazi francia nõ, bár született svájci, tesz a szabályokra, és dühös az erõszakosan dohányzásellenes propagandára. Önfeledten gyújt rá ott is, ahol nem szabad, igaz, francia Svájc ezen a téren is sokkal toleránsabb. 
Különösen ünnepek alatt akartak meghalni, ezért a városban tanuló orvostanhallgatók karácsonykor "ügyeletet" tartanak a hídon. Nagy hepening, sátrakkal, zenével, némi alkohollal, persze csak a hideg miatt. Végül, kérésemre elbuszozunk a Musée de l'Art Brut (Nyers Mûvészet Múzeuma - nyers fordításban) épületébe.
E valóban páratlanul érdekes gyûjtemény minden egyes darabját olyan emberek készítették, akik a társadalom peremére szorultak. Pszichotikusok és elmebetegek, rabok és kétkezi munkások, akik soha nem tanulták a mûvészetet, megdöbbentõ erejû és gyönyörû mûveket alkottak.
Kilencszáz éves divat
Lausanne-ból egy Belle-Époque korabeli, XIX. század végén épült sétahajón utazom tovább. Némi zavar támadt a programomban, nem tudom pontosan, hol várnak rám. A pincérnõ roppant készséges, felajánlja, beszéljek a kapitánnyal. Õ román, így mi megértjük egymás nyelvét. Vagy nem? Hát, Magyarországról nem valami sokat tudnak errefelé...
Végül a Chillon-i Várnál szállok ki, ahol Christine, az idegenvezetõ már vár. A Chateau de Chillon Svájc legizgalmasabb történelmi emléke, jelenlegi külsejét a XIII. században nyerte el.
A hegyek felé erõd, a tó felõli oldalon hercegi lakosztály. A vár föld alatti boltíves kamráit évszázadokig börtönként használták. Nagy hercegi termének famennyezete fekete márványoszlopokon nyugszik, falát kockás mintázat díszíti - kifejezetten trendi.
Egy asztalnál Rousseauval
A svájci Riviéra gyöngyszemének nevezett Montreux nem különösebben szép, viszont nagyon-nagyon gazdag. Dzsesszfesztiváljáról és kaszinójáról híres, no meg arról, hogy e városban töltötte utolsó éveit a Queen legendás frontembere, Freddie Mercury. Itt vették föl utolsó lemezét, a Made in Heaven-t, és itt is halt meg 1991-ben, egy, a tóra nézõ, gyönyörû lakosztályban. Emlékére a parton szobrot állítottak.
A Montreux-tõl nyugatra fekvõ kis üdülõhely, Vevey ugyancsak hírességek kedvence volt. Itt élt élete utolsó huszonöt évében Charlie Chaplin, népes családjából ma is laknak itt gyerekek, unokák, dédunokák. A festõi fekvésû városkában és környékén megfordult Victor Hugo, Romain Rolland, F. Scott Fitzgerald, Hemingway, Stravinszkij és más ismert mûvészek.
A város azonban nem valamiféle újgazdagok által felkapott luxusüdülõ, hanem nyugalmat, békét, állandóságot árasztó hely. A La Clef-hez (A Kulcshoz) címzett kis vendéglõben borozgatott Jean Jacques Rousseau 1730 júliusában. Az asztal még ma is ott áll.
Jásdi Beáta